
Nem lesz ez így jó...nagyon nem. El KELL felejtenem, nem miatta, nem más miatt, magam miatt. Meg kell mutatnom magamnak, hogy igenis meg tudom csinálni. Nem szabad az életem ezen részét elcsesznem azzal, hogy folyamatosan rajta jár az eszem.
A normális ember tanul a hibáiból, én nem vagyok normális úgy látszik.
Dóri, kérlek nehogy a mai beszélgetésünkből azt szűrd le, hogy én Téged hibáztatlak. Szó sincs róla, magamat hibáztatom. Túl sokat várok el Tőled, túl sokat akarok. Ami azt jelenti, hogy telhetetlen vagyok, nem érem be a kevéssel. Sajnos:'(
Örülnöm kéne, hogy ennyi megadatott nekem, 4 hónapnyi boldogság..."vele". Örülnöm kéne, hogy legalább szóba állt velem...de nem én, mint egy telhetetlen ribanc többet akarok.
Ennyi volt a boldogság, fogd már fel!! (mondom magamnak) Biztos, hogy mindent félreértettem, ő csak simán kedves volt, de gondolom én voltam a hibás, aki rosszul értelmezte a dolgokat.
Ma igen furcsa nap volt, beszélgettünk, és nem én álltam le vele, hanem ő velem. De beszélgettünk, megse tudom mondani mikor váltottunk a sziánál több mondatot:) Ritka.fura.érzés.volt. Na mind1 nem érdemes ezen rágódni. Kész.megtörtént.ennyi. VOLT. Nem lesz többé, nem ismétlődik meg. Ez már csak a szép,édes múlt. És ugye az idő nem ismétli magát. Vissza se lehet menni az időbe..sajnos..ha meglehetne csinálni, nem sok mindent, de pár dolgot biztos, hogy megváltoztatnék.
Dóri kérlek ne haragudj rám. Szeretlek, csak hülye vagyok:( Sajnos vagy ezekkel a hülyeségeimmel szeretsz továbbra is vagy elhagysz...
Idézet:
Úszom az árral, de nem nézek hátra,
Nem feledek, de nem is emlékezem, tudom, hogy fájna.
Ne törődj velem, csak menj tovább,
Hisz engem ideköt sok emlék, s egy örökkévalóság.
u.i. wenn nichts mehr geht...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése