2010. január 31., vasárnap

Mindjárt Február

Fantasztikus hét volt:D Nagyon jól éreztem magam a csajokkal, és igazad van Dóri soha nem röhögtünk ennyit egy nap alatt:D Ugye pénteken kémia óra: spricc, fehér folt, nah mind1:D
Infó óra is kicsit jó volt, előtte szünetbe:D Megrovás?:O Engem?:O Miért is?:P Ma egy nagyon jó filmet néztem: Egyszerűen bonyolult. Hatalmasakat lehet rajta röhögni, de megtanít valamire. Akármennyire harcolunk bizonyos dolgokért, akárhányszor próbáljuk újra...ami megbukott az első próbán az nem lesz jobb:) A lényeg ahogy Dóri is írta, hogy minden néző pont kérdése. Meg kell próbálni a legrosszabb dolgokat is más szemszögből nézni, és akkor rájövünk, hogy nem is olyan rossz;) Nem bántam megy egyetlen döntésemet se:) Mostanra már nem a múltban élek, hanem a jelenbe, egyedül boldogan a barátaimmal:) Akik a legfontosabbak számomra:) Hogy mit rejteget a holnap?:O Az nem érdekel:) Legyen meglepetés;)

Dóri el sem tudom mondani, hogy mennyire köszönöm, hogy vagy nekem. Egy barát akiben megtaláltam saját magamat, a legjobb barátnőmet és még sorolhatnám. Ha ez a kapcsolat ami köztünk van továbbra is ilyen jól megmarad, én úgy érzem, hogy akkor igen szép jövő elé nézünk:P Már annyira várom a márciusi koncertet:P Te jó ég mekkora buli lesz:P

Ezt az idézetet neked szeretném küldeni Dórikám(L)

„Az igaz barát az, ki, még ha el is vonulsz a többiek elől, úgy téve, mintha egyedül akarnál lenni, akkor is megtalál, és megvigasztal - vagy akár csak odamegy hozzád, megölel, és még ha nem is szól semmit is megkönnyebbülsz, mert Ő ott van melletted.”

Dyna

Hunde :)

Remélem nem haragszotok nagyon, hogy ennyi ideig nem írtam, de hát nem volt sok halaszthatatlan megosztani valóm.
Jó kis hét volt... fura volt, mert ennyit már nagyon rég nem nevettem :)
Nagyon jó érzés, hogy az emberek, akik körbevesznek az igaz barátaim, és velük igazán jól érezhetem magam. Nekem ez nagyon fontos, mert most végre megint megtaláltam az utam. Teljes mértékben magam mögött hagytam a múltam, és úgy érzem, hogy (Bettihez hasonóan) én is meggyógyultam testileg és lelkileg is.

Jó érzés a helyes fiúkat nézegetni, és kuncogni rajtuk, vagy épp Bettikét beijeszteni, hogy tantestületi megrovást kap, mert... xD de esetleg még a kémia óra is szóba jöhet a hülyülés terén.

Most megint miden jól alakul, és ezt most gyorsan le is kopogom. Megtanultam kezelni a magányt is, és most már úgy gondolom, hogy ebben a korban ez nem világot megrendítő probléma... csak ha úgy fogjuk fel. Ha valami nem megy, csak váltsunk nézőpontot... és könnyebb lesz :)

Nos, drágáim, legyetek rosszak! XD
//Réka, te pedig vigyázz a síelés közben magadra a fagyos Svájcban. Sok puszi oda, és szeretleeek! =)//

Ajánlás: Bettikének, aki a legeslegújabb B.Kay fan, és akit imádok (L) =)

“Az a fontos, hogy együtt legyünk, hogy ne érezzük magunkat egyedül. Ha elmeséljük egymásnak az életünket, rájövünk, hogy az emberek többsége ugyanazokon a dolgokon megy keresztül.”

Dóry


2010. január 30., szombat

Wir wissen den Weg:)


Nagyon régen írtam már. De úgy érzem most itt az ideje. Nem olyan indokkal, hogy most szomorú lennék vagy bármi problémám lenne. Csak írni szeretnék.
Boldog vagyok. Lehet még boldogabb lehetnék, egy barát mellett. De most jó így.
Visszautasítottam egy fiút, járhattunk volna, szép LEHETETT VOLNA. De nem akartam.
Boldog vagyok, egyedül, megvan mindenem, fantasztikus barátaim vannak, és a legjobb, hogy szabadon, korlátok nélkül:)
Nem csak úgy lehetünk boldogok, ha van barátunk/ barátnőnk. Néha egyedül is kell lenni, hogy élvezhessük a barátok szeretetét, gyönyörködhessünk olyan apró dolgokba, amik akkor elmennek mellettünk. A boldogság nem másban van, nem másban kell keresnünk, hanem magunkban.
Meggyógyultam, egészséges vagyok, lelkileg-testileg. Furán hangzik, mert úgy kéne írni, hogy testileg- lelkileg, de nem, mert a testi felépülést valami megelőzi, mégpedig a lelki felépülés.
Próbáld ki, leülsz az üres szobába, minden zajt kizársz a fejedből és elkezdesz azon gondolkozni, hogy mit rontottál el...te..és nem ő. Könnyebb a másik hibáit megtalálni, de kevesen képesek bevallani maguknak, hogy igen ÉN voltam a hibás.
Mindegy már a múlté a fájdalom. Kiléptem egy mély gödörből, sikerült, sokan segítettek. De akinek egy életre hálás leszek az nem más, mint DÓRI. Köszönöm:)
Ha van rá időm, vagy olyan számot hallgatok ami emlékeztet a múltra..már csak mosolygok rajt.
Örülök, hogy megismertem új személyeket, és az egyikbe sikerült is beleszeretnem. Mert ha mást nem is de tapasztalatot nyertem:) Egyetlen szót, egy közös pillanatot se bántam meg. Örülök, hogy megtörtént.
Sok időbe telt, de állíthatom BOLDOG vagyok. Nem szabad sokáig szomorkodni, az élet csak egyszer adatik meg...minden percét élvezni kell.

Idézet:

"Életünkben leginkább arra van szükségünk, hogy legyen valaki, aki rábír, hogy megtegyük, amire képesek vagyunk."



További szép estét!

Dyna

2010. január 23., szombat

Hearts

Szombat.

Jó kis nap volt. Nikómmal sétálgattunk, pizzát meg kakós csigát ettünk, és közben észrevettünk egy táblát: L&L… no comment xD
Jah és láttunk egy kis fehér kutyust. Leállok, mondom de cuki, erre elkezd rám ugatni, és megijedek teljesen xD majdnem Niki nyakába ugrottam, ő meg elkezdett szakadni a röhögéstől, szóval… érdekes volt xD.
Bejártuk kis városunk sok szép helyét, és keresgéltük a jó pasik házát xD
És Nikinek üzenem: nem vagyok skizo, csak különc xD

Tehát nem történt sok minden. Megnéztem a Boldogító talán című filmet, amin jókat nevettem. Érdekes belegondolni, hogy vajon léteznek különleges szerelmek, különleges egymásra találások az igazi életben is? Nem tudom. Ne tőlem kérdezzétek… nem biztos, hogy én még hiszek benne.

Bettim
, tudd meg, hogy imádlak, és nagyon boldog vagyok, mert boldog vagy =)


„Rosszat könnyebb elviselni egyedül, mint kettesben. De a jót egyedül hordozni lehetetlen.”

Dóry

A boldogság azon az ajtón kúszik be amiről nem is sejted, hogy nyitva hagytad.

Milyen rég nem írtam....nem baj.
Ami le van már írva az csak a múlt. Amiket most fogok írni az lesz a jövőm. A múltamat lezártam és most ha minden jól megy...jön egy szép jövő:) Boldog vagyok. Hogy miért? Mert szép volt a múlt, de a jövő még szebb lesz, hiszek benne.
Nem ígérem, hogy minden nap lesz időm írni, de megpróbálok. A jövőben odafigyelek a tanulásra is hogy év végén ne legyen hármasom, mert ezt nem engedhetem meg magamnak. Nem a szülők kedvéért tanulok, hanem magam miatt....
Hogy mit hoz a holnap, nem tudhatom, de nem is akarom előre tudni.
Most jó, most boldog vagyok...és azt hiszem boldog is leszek.


Dóri, kérlek a kedvemért, higgy benne, hogy rád is nemsokára rád talál a szerelem. És boldog leszel. Én hiszek benne/d, kérlek te is.
Köszönöm, hogy itt vagy mellettem, és segítettél a helyes utat kiválasztani. Nagyon nagyon szeretlek(L)
Az én legjobb barátnőm: DÓRI(L)

Írjak idézetet? Persze, de most egy nagyon szépet:D

Ma hajnalban egy új élet veszi kezdetét. Úgy gondoltam Te vagy az az ember, akivel le szeretném élni ezt az életet, mert Te jelented számomra a boldogság szót.


Lehet, hogy korai ilyen idézeteket írni, de nem baj. Tovább léptem, és szeretnék boldog lenni, és nem elszalasztani esélyeket:)

További szép napot mindenkinek;)
Dyna

2010. január 21., csütörtök

Smile

Csütörtök. Azt kell mondanom, hogy nagyon jóóó nap volt =) Bettikével az első óra előtt a korlátot támasztottuk, és megérte őt kirángatnom xP KÉK=FEKETE xD

Már reggel is nagyon jó kedvem volt. Érzem, hogy valami más lett… amitől eddig féltem „megszabadulni”, az már nincs bennem. Mert megtettem… és jobb lett. Néha sokkal jobb, ha lezárjuk a múltat, és többé nem veszünk el benne.

Ma megkaptuk a félévit. Szerintem egész jól sikerült. Magyar, német dicséretes, tesi négyes, matek és fizika hármas -.- a többi pedig ötös.
Igen… kicsit gáz, hogy reálból ennyire „közepes” lettem, de nincs mit tenni… azt hiszem humán vagyok mindenképp =)
Azt hiszem nagyon fontos, hogy az ember meg tudjon állni egy ponton, és tudja azt mondani, hogy igen, elégedett vagyok. A családomban férfi ágon igen sokan vannak, akik mindig mindent akarnak, de én megtanultam, hogy néha el kell fogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak. És én nem azt mondom, hogy imádom a bizonyítványom, de elfogadom. Fontos… ez egy fontos dolog, mert nem lehet minden a mienk, és nem élhetünk tökéletes világban, kiváló tudással. Ez mese.
Úgy hiszem, hogy a sors bármikor kikaphatja a kezünkből a jólétet, és a földre kerülhetünk… és akkor bele kell nyugodni, hogy ha megfeszülsz sem leszel jobb…

Bocsi, ha kicsit keményre, vagy bíráskodóra sikerült… nem annak szántam xD
Ma jó napom volt, úgyhogy mindenkivel elégedett voltam.

És amiről még soha sem írtam nektek. Ma angol után, hazajöttünk, én kimentem megetetni az állataim (kutya macska xD) és csak akkor jutott eszembe, hogy: Úristen… esett a hó… és ez tök jó xD
Néha szeretek csak állni, és nézelődni. Minden csupa fehér, és ilyenkor a gondok is messze szállnak… imádom a havat. Számomra nagyon különleges jelentése van… egyszerűen csak azért, mert gyönyörű.


„A boldogság alig-alig meghatározható, különleges lelki állapot, ami váratlanul lopakszik belénk, ha kellően érzékenyek vagyunk a befogadására.”


Dóry

2010. január 20., szerda

Upload. Successfull.

Szép estét, drágáim! =)

Szerda. Szeretem, mert rövid, nem szeretem, mert sokat kell tanulni. xD Sebaj, letudtam gyorsan, aztán lazultam.

Általában a mai napon kiszoktam borulni, mert sok dolog van, de… ma nem így történt. Egy nagyon fontos dologra jöttem rá. Nem szeretnék szidni senkit, vagy panaszkodni, azt hiszem ez nem én lennék. Itt az ideje tovább lépni, és élvezni az igazi életet…

Nap poénja xD:
Tünci néni (nem tanít minket, de hallottam róla szép dolgokat): „Vedd le azt a kucsmát”
//Ez egy irodalomtanári intés volt, hogy vedd le a kapucnid… xD//
Bettikével kiszúrtunk magunkat egy új szép fiút… xD és a nap szava:
KÉÉÉÉÉÉK

6969696969696969

Azt hiszem, hogy nem szeretnék többé a múltban élni. Ezt a dolgot le kell zárni, és betenni egy dobozba, amit nem szabad elővenni többé. Barátként igen, de másként nem. Sok fontos dologra ébredtem rá ma. Talán azok az emberek segítettek a legjobban, akik mindig mellettem állnak.
Biztosan leszek még szomorú, és kicsit szeretném visszakapni a szeretet, de a múlt írott könyv, és nem oda kell visszanéznem, hanem magam előtt keresni az utam.
Réka, köszönöm, amit ma mondtál nekem… nagyon jól esett =) Te is különleges helyen vagy a szívemben =)
//Valamit még le kell írnom... kb 3-szor futottam neki ennek a résznek, mert 3 különböző oldalról szemléltem a helyzetemet.
Meguntam ezt a fajta "játékot" nagyon. Ő gondolom semmit sem tudott róla, szóval felesleges volt leírnom... azt hiszem, hogy... ezt inkább hagyom. Nekem ez nem megy. Beleuntam az álladnó várakozásba, és önmagam hitegetésébe.
Összezavartam magam is, meg mindenkit. Azt hiszem nekem ebből ennyi épp elég volt... józan gondolkodással fura ezt most leírni. Rég meg kellett volna tennem. Rég abba kellett volna hagynom a loholást, egy lekésett vonatról...//
Betti, köszönöm neked is. Nincs tökéletes, te is tudod… de számomra a te kitartásod az!
//Tudom, nincs tökéletes, de te a szívemben az vagy =)//

“Várni, hogy valóság legyen az álom,
Kérni, hogy már annyira ne fájjon,
Akarni, hogy minden jobb legyen,
Élni boldogan egy jobb életet. “
Dóry

A szomorúság a fájdalom egy része, ami nem a testet, hanem a lelket sebzi meg.


Szerda. Semmi érdekes. Ugyanúgy őrlődök a tegnap és a ma között. Vannak olyan mondatok, amiket soha nem tudok elfelejteni, vagy megfejteni:)
Ahogy így körbenézek az osztályba, meglátok egy lányt,aki beteg, lelkileg. 1 évig volt együtt a barátjával. Egyik pillanatról a másikra eltűnik, az ami az életet megédesíti.
Aztán egy fiú, aki viszont boldog, összejött egy lánnyal. Boldognak tűnnek mindketten, de nem biztos, hogy ez 100%osan is így van.
Milyen rossz is azt látni, hogy akibe te szerelmes vagy...mást szeret vagy egyáltalán nem szeret senkit, még téged se:/
Én esetemben nem szeret senkit, én se kellek neki, csak néha ha olyan kedve van...
Mit kéne tennem? Elfelejteni, meggyűlölni,utálni, talán szeretni?
Nincs rosszabb a beteljesületlen szerelemnél más néven egy oldalú szerelem. Amikor látod, hogy ott jön veled szembe rád néz, lehajtja a fejét, mintha elszégyellné magát vagy bűntudatot érezne? Lenne neki miért bűntudatot érezni?? áh dehogy..ez is csak egy álom, h ne fájjon annyira.
Üres. Fáj, talán enyhül, de ugyanúgy fáj. Az a bizonyos péntek óta minden megváltozott, nem köszönünk puszival, nem megyünk együtt haza, nem beszélgetünk annyit. Lehet, hogy így akar megkímélni, de nekem így rosszabb. A suliban egy olyan érzésem van, hogy kerüljük egymást. Közben meg úgy teszünk, mintha semmi se történt volna...
Vissza akarok menni...a múltba...hogy megváltoztathassam azt amin lehet hogy nem akkor és ott kellett volna megbeszélnünk. Talán később...és lehet hogy együtt lennénk. De ez csak álom, csak álom nekem....

Nap idézete:
"Valamennyi kimondott, vagy ki nem mondott szó közül ezek a legszomorúbbak: lehetett volna.."

Dyna

2010. január 19., kedd

Szilágyi u. 28. The first. I hope you know



Kedd. Nem mondhatnám, hogy egy nagyon különleges nap volt... szokás szerint ökörködtünk, nevettünk és hasonlók xD
Bettivel gyakorlatilag végigdumáltuk az egész infó órát. Szóval nem sok maradt meg a függvényekből.
Jaj, és hadd említsem meg a tesi órát, Gyuri bá’-val, aki végre egyszer megdicsért =) kosaraztunk, szóval végre volt egy dolog, amiben jó vagyok xD
Ma irodalom óránk is volt, aminek nagyon szoktam örülni, mert szerintem abszolút jót tesz a lelkemnek... úgy vélem, hogy egy nagyon jó tanárnőt kaptunk, aki egy igazi magyar tanár, és akitől sokat (nem feltétlenül tényanyagot) tanulhatunk.

Ma is voltam nyelviskolában, és azt hiszem most az egyszer tértem úgy haza, hogy csodálkoztam. Azt hiszem talán itt tanultam meg azt, hogy emberek, akik együtt mennek keresztül bizonyos dolgokon, gyakran hasonló gondokkal küzdenek. Most már tudom, hogy nemcsak engem visel meg a sok tanulás, és memoriter, hanem több másik csoporttársamat, sőt... valakinek az egyéni problémái is sokkal súlyosabbak, mint az enyéim.
Bibus, sok kitartást, és erőt kívánok neked! =)

Igen, néha tényleg nehéz élni, néha tényleg nehéz megoldani a problémákat, de hálát kell adni minden egyes napért, amit egészségben és szeretetben tölthettünk el. Tudom, nagyon jól tudom, hogy milyen rossz szeretni úgy valakit, hogy az nem szeret viszont, de... nem szabad, hogy itt megálljon az élet. Tovább kell lépni a problémán és előre nézni. Én is így teszek most, de a szívembe még ott lesz az a Valaki nagyon sokáig...


„Billie Jean is not my lover...”


Dóry

2010. január 18., hétfő

The Beat goes on



Hétfő. Tudjátok, hogy nagyon utálom xD, ám a mai nap különleges volt. Nem volt suli, úgyhogy itthon mulattam az időt. Teljesen egyedül voltam, ezért rengeteg időm maradt a gondolkozásra. Kicsit talán fura lesz ez a bejegyzést olvasni, mert ma egésznap szinte harcoltak egymással az érzései. Ma voltam dühös, csalódott, szerelmes, jókedvű, elégedetlen és minden...

Az egész azzal kezdődött, hogy felkeltem és kibámultam az ablakon. Az éjszaka esett a hó, ezért ma reggelre mindent fehérség borított. Mosolyogva bámultam a csendes tájt, és éreztem, hogy boldoggá tesz ez a látvány.
S ekkor eszembe jutott Ő. A tegnapi bejegyzésemben elmeséltem nektek, hogy milyen volt a múltba való utazásom. Ma reggel még azt hittem, hogy nagyon fájdalmas lesz ez azt egészet megint elásni, de rájöttem, hogy mégsem.
Dühös lettem, mikor ráeszméltem arra, hogy ő még a fáradtságot sem vette arra, hogy észrevegye azt, hogy szeretem. Folyton azon siráknozott, hogy magányos, és örökké az is lesz, pedig én ott álltam előtte, és legszívesebben forrón megöleltem volna, de nem tehettem. Ehelyett csendben hallgattam...
Levelet írtam neki, szóban is célozgattam rá, sőt... még egy nagyon közeli barátja is tudta, hogy mi a helyzet, ő mégsem volt soha képes kinyögni sem egy igent, sem egy nemet. Talán ez bánt a legjobban engem... hogy mindig is szemet hunyt az érzéseim felett.
Istenem, hányszor kívántam, hogy elmondhassam neki mindazt, amit megterveztem a fejemben... és mostanában hányszor kívántam azt, hogy eljöjjön ide, és lássa ezt... lássa, hogy nekem még mindig élénken él a szívembe.


Ma már tudom, hogy a múlt írott könyv, és nem lehet megváltoztatni. Én meg akartam... igen, beismerem, hogy hatalmas és végzetes hibát követtem el, aminek talán még most is iszom a levét, de vége. Ez a múlt. Nem tudott engem elfogadni a jelenben...
Ne értéstek félre, nem hibáztatok senkit, vagy nem vagyok ideges, egyszerűen kicsit bánt ez az egész, de eljött annak az ideje, hogy a sokadik alkalommal végleg lezárjam ezt a dolgot. Barátok vagyunk, és havonta egyszer találkozunk. Ez maradt belőlünk...

Ma megint a hátamra vettem a gitáromat, ami azt jelenti, hogy megint mentem a tanáromhoz okoskodni. Nagyon élveztem, nagyon kellemes és jó hangulatú óra volt... s ilyenkor tudom, hogy nekem az íráson kívül a zene a másik szenvedélyem, a másik szépítő tényező (ahogy én hívom) az életemben.
Apu hozott haza, és nagyokat nevettem vele is, plusz megcsináltuk a fizika kísérletemet is xD
Ilyenkor belegondolok, hogy az élet mégsem olyan rossz... csak ahogy fent, úgy lent, és én szeretném, ha mostantól kevesebbet lenne lent...

Napi bölcsesség:

ˇˇˇˇˇ

"Már nem születik mese abból, ha látlak, csak néma nevetés, hogy miért volt nekem sok, ami vagy, most meg kevés."


//Szécsi Magda//

Dóry

Kolibri

Ritka volt ez a mai hétfő:D nem volt suli:D jupiiiiiiiii(L)
Fura is volt egyben, mivel nem gondoltam bele, hogy hétfő van:), mert ugye kb 3 hónapig minden hétfő "együtt" mentünk haza.
A napomat a semmittevéssel töltöttem:D vagyis, 10 ig aludtam a pihe puha ágyamon:) Utána tanulgattam, filmet néztem. Megnéztem a 2,5 órás Benjamin Button különös élete c. filmet:) Hogy is mondjam...gyönyörű film, mindjárt megindokolom miért kolibris képet raktam ki.
Régebben kb 2 hónapja csináltam egy kisebb könyvet...idézetekből áll. Volt benne egy pár soros kolibris idézet ami nagyon megragadt benne.
És ma ahogy néztem a filmet egyszer csak felfigyelek erre az idézetre. Hát 20 perces sírógörcs jött rám.
A film számomra megmutatja azt, hogy eljárhat a pasi borbélyházba meg stb. De viszont egy nőt szeretett, tiszta szívből igazán...Hitt benne, hogy nem fogja elfelejteni a nőt ( mert ugye a srác mindig fiatalabb lett) de mégis...az idő múlásával elfelejtette. A legvégén a saját felesége karjában halt meg:( Összesen kb 3/4 órát sírtam a filmen...Nem tudom mi van velem:/ Túl gyakran összetörik mostanában a mécses. Lehet a film vígjáték, de még akkor is elsírom magam:/
Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a filmet:)
Dóri neked külön üzenem, hogy szeretném ha együtt néznénk meg:)
Nem nagyon tudok többet írni, mivel a mai napom nem volt nagy dolog...

Nap idézete:

„A kolibri nem csak egy egyszerű madár. A szíve ezerkétszázat ver egy perc alatt, és nyolcvanat csap a szárnyával egy másodperc alatt, és ha lefogod a szárnyait, hogy ne repülhessen, akkor tíz másodpercen belül meghal. Ez itt bizony nem egy átlagos madár, ez egy valóságos csoda. Lelassították a szárnyait egy mozgóképpel, és tudjátok, mit láttak? Hogy a szárnyai nyolcas alakban mozognak. Na, és azt tudjátok, hogy a nyolcas mit jelöl a matematikában? A végtelent..♥”

Dyna