Emotions

Azt hiszem, ez a mai nap, sok-sok jóból állt, ugyan a reggelünk nehezen ment, de úgy vélem, a nap végére egészen kedvű lettem, sőt…

Reggel, pakolok ki németre, és észreveszem: nincs nálam az ellenőrzőm. Na, itt elborult az agyam, mivel az ofőnk kérte, hogy vigyük ma be. Nagyon jó -.- borzasztóan boldog voltam… A következő sokk pedig, hogy egyre jobban kezdem megutálni az egyik tanáromat, és ami a legrosszabb, hogy heti5 órában vagyunk vele. Nem tudom, meddig húzom még… -.-

A kezdeti sokk után nagyon jó kis napom lett. A végén kiderült, hogy nincs semmi baj, holnapra is elég bevinni az ellenőrzőt xD Sebaj! Legalább kiidegeskedtem magam.
Megnyugodtam viszont, amikor a töri TZ-m ötös lett! Vágjátok? Ötöst írtam vééégre!!! xD A következő jó hír pedig, hogy dicséretes lettem németből és irodalomból, aminek nagyon örülök =) Az ofőm viszint megpirongatott, mert a matek –és előreláthatólag a fizika is- hármas lett. Jó lenne összeszedni magam…

De a nap szenzációja…
Bettikémmel, és Nikómmal megyünk együtt a tornaterembe, amikor látom, hogy ki megy előttünk. Nikivel már összevigyorogtunk, hisz tudtuk, hogy ő a MákosTészta(L).
Összekuncogtunk, és csorgó nyállal vonultunk a folyosón… ám, mázlinkra pont arra ment, amerre is, ezért a lépcsőn felfele ment megcsodálhattuk a csodás fekete boxeralsóját és a formás fenekét xDxDxD
Húúú de amikor bemértünk a lányöltözőbe, mindhárman sikongatni kezdtünk az élménytől, és majdnem elájultunk komolyan xD aaannyiirrraaa jó pasi xD persze ez csupán csak a szemünk legeltetésére szolgált, mert az elérhetetlen kategóriába tartozik, de… nem zavar… szerintem ennyit nyugodtan megengedhetünk magunknak xD.

Ennek folytatásaként nagyokat marhultunk ofő óra előtt, amibe Flóóra is beszállt… inkább nem részletezem, mert 18-as karika xD.

Hazafele jövet pedig elgondolkoztam az életemen picit. 15 percig mindig egyedül megyek, és közbe elég sok dolog átfut az agyamon.
Azt hiszem, nagyjából sikerült megszokni ezt az új környezetet, és még a nyelviskolát, sőt a franciát is.
Rájöttem, hogy azok az emberek maradtak mellettem, akik mély(ebb) benyomást tettek rám. Ilyen volt Betti, Ő, Niki, Flóra, Réka, Barbi…stb… fura, de régebbről csak egyetlen barátnőm maradt meg, akivel máig is beszélek. És a többiek? Ne kérdezd… nem tudom.
Úgy érzem, hogy már nem esem kétségbe ha egyedül maradok, és nem feltétlenül van szükségem felszínes dolgokra. A benyomás… az első benyomás fontos, nem véletlenül mondják. És én ma kezdtem benne hinni…

Napi bölcsesség:

ˇˇˇˇ
//Ma egy kedve ismerősömtől idézek. Remélem nem haragszol meg =) //

„Lowe is a four letter word… and never spoken here”

Dóry