Sziasztok drágáim:):)
Újra itt:) Remélem mindenki élvezi a nyarat, már nem sok van, de azért még élvezzük ki rendesen;)
Bocsássatok meg nekem, hogy jó ideig nem írtam, de úgy érzem, jó volt ez a kis kihagyás, így legalább tisztázódtak bennem az érzések?
Ugyebár, úgy tartja a szólás, hogy amit nem kapunk meg azt örökre szeretjük. Ez így van. Állíthatom azt, hogy milyen jól vagyok, és hogy elviselem amit a "sors" adott nekem. Igen, valamilyen szinten. Könnyebb most mosolyognom, és csak este amikor egyedül vagyok gondolkozni, mint azt elmagyarázni. miért sírok.
Gondolom sejtitek.:/ Vége. Vagyis én lezártam, beszéltem a sráccal, véleményem szerint, amikor azt mondta: egyenlőre maradjuk barátok, azt úgy értette: maradjunk barátok. Csak nem akart fájdalmat okozni, hogy a szemembe mondja, nem akarok tőled semmit. Vagyis én így gondodlom:/
Megkérdezhetném, hogy, hogy gondolta, amikor azt mondta, hogyha átmennék és ott történne vmi és utána nem lenne folytatása, akkor az nekem nagyon jól esne. De minek?:) Mi értelme lenne, hogy a fejéhez vágom, hogy arra jó lennék, de hogy járjunk arra nem?
Értelmetlen lenne.
Ígyis, szombaton láttam rajta, hogy fájt neki, amikor arról beszéltünk, hogy nincs köztünk semmi, meg amikor bocsánatot kért, mindenért. Én nem tudnék, neki fájdalmat okozni, ezért inkább hagyom is az egészet.
Amikor szombat után gondolkoztam, hogy találkozzunk, akkor felmerült bennem, hogy megkérdezem, de mostanra már nem akarok kérdezni, már csak meg akarom neki mondani, hogy maradjunk barátok.
Fáj, tény. DE mosolygok, hogy ne tudassam, hogy ez nekem szar. Azért is jobb, mert így mindig ott lesz, mint barát.Viszont, ha most összejövünk, /részemről menne/ de utána, ha azt mondja 1 hó után, hogy szia. Akkor már nem biztos, hogy olyan jó barátok lennénk...
Önző vagyok, és inkább engedek, minthogy utána elveszítsem teljesen, azt nem bírnám ki:/
Mi lenne más ha járnánk?:= Így is mindent megosztunk egymással, talizunk, msnezünk.
Jó tény, hogy puszi helyett csók lenne, és nem csak simán sétálnánk, hanem kézfogás is lenne.
DE itt a kérdés. Megéri ez nekem?:) Tény. Bármit magadnék, egyetlen csókért...de jobb lesz így barátoknak:)
Szóval. Ennyi a rövid kis életem. Elfogadtam, fáj, de beletörődtem. És azt is tudom, hogyha találkozok vele, mosolyogni fogok, mert ha nekem rossz kedvem van akkor azt ő látja rajtam, és nem akarok neki fájdalmat okozni.
Nagyon remélem, hogy nem olvasod a blogot:):)
Vannak pillanatok, amikor legjobb, ha az ember megelégszik azzal, amije van, nehogy mindent elveszítsen.
Nah szívecskéim, pusszantalak titeket:)
Sztem már csak nyaralás után írok.
Dórikám;) Készülj fel:) Csütörtöktől:P 7nap 6 éjszaka, együtt:D:DD: Hatalmas bulee lesz:P:P
Jah. Amit megbeszéltünk ne felejtsd;):P
Puszi szeriLL
A ti Bettitek:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése