2010. július 31., szombat

Eme hely, melynek neve Kemence

Sziasztok!

Drágájim, mit szóltok ehhez a nagyszerű időhöz? Ugyan én nem voltam itthon, de kaptam az esőből rendesen. Remélem mindenkinek jól telik a nyár xP legyetek rosszak és olvassatok!

*.*

Igen, újra itthon. Felemelő és különleges érzés visszatérni a civilizációba. Jól van, nem panaszkodom… xD
Kemencén töltöttünk egy hetet a hittantábor keretein belül. Igazából az élményeim eléggé vegyesek, mert a felét végigunatkoztam, viszont amikor visszajöttek a fiúk akkor már jó volt.
Ugyanis a téma a tisztaság volt, ezért szétszedtek minket...
Nem tettem magam szentnek, szóval volt hogy kicsit untam az előadásokat, bár volt egy-két eléggé érdekes dolog, amin elgondolkodtam.

Mint említettem állati poénok és arcok gyűltek ott össze… a röhögőgörcs szerencsére ismét visszatért belém, úgyhogy nyomtuk a bulit xD
Misicsunáj, a szexy görl xD
Gergő, a waka-waka táncunk xP
Józsika a térképes beszólásod édi volt =)
Kis Gergő nagyon jól masszírozol ;)
Panni, jó kis feleségem voltál xD

..>..>..>

A gondolataim nagyrészt eléggé letisztultak. Nem szenvedek már minden egyes percben, és nem keresek már idióta értelmeket dolgokban. Sokat segített ez a tábor. Megláttam az értékeket, és megtanultam tisztelni őket.
Olyat láttam, ami picit átformálta az életről kialakított képemet.
Szerdán elmentünk Ipolytölgyesre egy szeretetotthonba. Nekünk azt mondták, hogy mozgássérült, de szellemileg épp gyerekkel fogunk találkozni (pl.: aki nyitott hátgerinccel születik). Nem ez lett… végigvezettek minket az intézeten, ahol nemcsak testi, de szellemi fogyatékosok voltak. Majd olyan csoportba vezettek, ahol hat gyerek volt, akik szintén halmozottan sérült volt…
Gondolom most már mindenki el tudja ezt képzelni. Láttam a szemükben a szeretet iránti vágyat, a szenvedést de az örömöt is. Fura lehet, ha egy olyan ember megy oda hozzád, aki csak artikulálatlanul nyög és nehezen lépked, de… közben meg csak meg akar ölelni. Nem fogok belemenni a részletekbe, ha nem haragszotok… csupán annyit írok, hogy aki nem képes megbecsülni a saját életet, és értelmetlen dolgok miatt akar meghalni menjen oda, és nézze meg, hogy mások hogy élnek. Sérülten. Árván. Mégis élnek, és nem akarnak meghalni… ezt gondolja meg minden ember.

Nem akarok nagyon komolykodni, mert most jó kedvemben vagyok (meg sokan mondják, hogy nem áll jól xD), de… azt hiszem ez az oldal kifejlett bennem. Van, hogy csak hülyülük és nevetek, de… amikor írok akkor minden más. Komoly gondolatok szállnak meg… kezdem azt hinni, hogy ez a fájdalom pozitív kihatása az életemre... néha én sem tudom, hogy ki vagyok, most pedig azt érzem, hogy igen, lassan megértem.

Bettike... pénteken Hajdúszoboszló!! Nagyot fogunk partizni xDxDxD

Puxantsch

Dóry

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése