Sziasztok!
Drágáim, bocsássatok meg nekem, régen írtam ide. Nem akarok sokat magyarázkodni… de megvan ennek is az oka. Sok minden történt az utolsó bejegyzésem óta, és ezek olyan dolgok, amiket nem lehet csak úgy mindenkivel egyszerűen közölni. Ezek a dolgok máshol vannak… messzebb innen.
Az iskola elkezdődött, de ha visszagondolok az utóbbi pár hónapra csak mosolyogni tudok. Sok helyen jártam, és mindenhol nagyon jól éreztem magam. Rengeteg új élmény ért, és sok új embert is megismerhettem. Jó volt elszabadulni itthonról. Végre nem mindig csak a gondolkodás és a hajtás…
Mint említettem elkezdődött egy új év… egy sokkal nehezebb tanév. Egyenlőre nem tudom, hogy mi mindent kell majd legyűrnöm, de… megpróbálok hozzá elég erőt gyűjteni.
Nem tudom, hogy mikor lesz a következő alkalom, amikor majd ide írok, mert… ezek legyenek inkább személyes okok. Aki tényleg kíváncsi arra, hogy mit érzek, és hogy vagyok az majd megkeres élőben =) remélem…
"Csak álmomban látlak annyi magány után,
Most hallgatok.
Részeg vagyok, de nélküled úgy szomjazom.
Furcsa árnyak az égben elkísérnek Hozzád, mikor erősen érzem a vihar szagát, megfagyok.
Néha még az égen kereslek,
Tudom, hogy a Földön nem találnék rád.
Néha még a mélyben kereslek, már tudom,
Az angyalom vagy, és álmomban vigyázol rám.
Csak hallgatok, hallgatok."
A ti Dóritok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése