Why?

Szerda.

Szijasztok, drágájim! Miújság arra? =) Remélem élvezitek a tavaszi nap meleg, simogató sugarait…

A szokásos hülyülésen, és jó poénokon kívül semmi egetrengető dolog nem történt xD… jah, de mégis: Rékával deszkások leszünk… bizony, hamarosan meg lesz az első gördeszkánk ^^

36363636363636

Az elmúlt napokban, főleg így Húsvét tájékán megint csak nagy bölcsesség környékezett meg…Rájöttem, hogy a vidámság, a jókedv és a boldogság 2 nagyon különböző dolog. Mondhatni, hogy nekem mindig jó a kedvem, és mindenen minden percben tudok nevetni, de… ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy boldog is vagyok. Óriási különbség van.

Annyi, de annyi dolog megváltozott… elég, ha csak egy évet lépek vissza. Annyira más volt minden, annyira más voltam én… most máshogyan gondolkodok, és rájövök, hogy sok dolog kivett belőlem fontos energiákat. Az a baj, hogy néha még magamat sem ismerem. Nem tudom, hogy fáj-e még… nem tudom, hogy most vége, vagy mi van. Sokan megtették, de én nem fogok utálkozni, vagy bosszút állni. Ugyan minek? Az csak pár percig segít. Látod… és itt van valami… nem ismertél igazán engem… sőt, semmit sem tudtál rólam. Senki sem ismer szerintem igazán. Vannak dolgok, amiket ötvenszer elmondok, persze, ezeket könnyű megjegyezni, de… én senkinek sem szoktam a problémáimról beszélni. Nem vagyok az a fajta. Pont ezért maradnak rejtve egyes dolgok, de én nem is bánom… olyan ember vagyok, aki még nagyon nagyon sokáig fogja keresni az útját, és jelenleg azt érzi, hogy mindjárt megfullad abba a szobába, ahova bepasszírozták…
Félreértés ne essék, én jól vagyok, és nem vagyok egy pszichopata xD csak kicsit… hogyismondjam… az a zizi fajta ^^
Minden rémálomból felébredünk, és én is fel fogok… érezem, hogy a legrosszabbon már túl vagyok, és közel a reggel…

„Everybody says, that time heals the pain…”

Dóry