Sziiiaaassztoook!
Bizony, drágájim az idő eljött. Emlékeztek, amikor februárban említettem először, hogy lehet, hogy lesz Velence? Hát elérkezett ez is. Minden, amire tülremesen várunk, egyszer csak eljön… felesleges sürgetni a dolgokat.
Bevallom, most kicsit feszengve hagyom itt a „hétköznapijaimat”. Amúgy is mindig nagy a honvágyam, annak ellenére, hogy imádok utazni, de… most más a helyzet. Megvannak a vizsgaidőpontjaim. Június elején nekivágok, és leteszem a középfokú angol nyelvvizsgát. Most tudatosult csak bennem, hogy itt van a nyakamon. Mindent bele kell adnom, mert meg akarom csinálni. Komolyan… ne nevessetek ki, de… sokat tanultam, és… szeretném, ha meglenne az az egy szem papír róla.
Ám, most eljött a pillanat, hogy búcsúzzak. Kicsit félek, hogy pont most utazok el, de… kell a pihenés, és még soha sem jártam Velencében =)
Drágáim, vigyázzatok magatokra, és legyetek rosszak ;) Nagyon fogtok hiányozni =’(
De majd jövök, és mesélek… biztos vagyok benne, hogy jól fogjuk érezni magunkat ^^
"Az emberekben él a vágy, hogy bejárják a földet. Mászunk, járunk, aztán futunk, mindezt azért, hogy egyre messzebb kerüljünk attól a helytől, ahonnan jöttünk: otthonról. Tapasztalatból tudom, milyen csodálatos érzés, amikor megváltozik a környezetünk, és most azt is tudom, hogy otthon maradni, hagyni másokat elmenni, maga is egy fantasztikus utazás. Mert amikor elengedünk valamit, helyet teremtünk valami egészen másnak (...), valaminek, amit nem vártunk (...), valaminek, amitől az otthonunk váratlan kalandnak tűnik, utazásnak, ahol minden sarkon új kincsek várnak, ahol a világ a teljes bonyolultságában eljön a lakásunkba, mert a végén az erő nem csak azokkal van, akik elmennek, de benne van abban is, amit maguk után hagynak."
Dóry
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése