Ich bin Humanoid

Sziasztok!

Miujjság veletek? Élveztitek ezt a gyönyörű időjárást? xDxD

Rékám, végig buszoztuk Pestet ebben az esőben, hajszárítóval kiolvasztottuk a csirkét, és girll sütőben készítettünk muffint :D:D:D hatalmas hétvége volt xP

*-*-*-*-*

Különös hangulattal írom most ezt a pár sort. Most valahogy inkább a mélyen szántó gondolatokra vagyok beálítva.
Régóta nem méláztam ennyit. De komolyan. A vizsgáim egyre közelebb vannak, és egyre több kötelesség nyomja a válam... ugyanakkor ott lebeg a szemem előtt, hogy mindjárt vége... mindjárt vége...

Más lenni a legjobbnak és valamiben sikeresnek lenni. A régi osztályomban igen, én voltam a legjobb, és persze ezért rengeteg bántás ért, de... mégsem ez volt a legnagyobb problémám. A „legjobbaktól” mindig elvárjáák a tökéletes munkát, mert bizony szükség van olyanra is, aki emeli az osztály színvonalát. Kell valaki a „kirakatba” is.
Sikeresnek lenni valamiben már egészen más dolog. A siker mámorító, utánozhatatlan érzés, amiért meg kell dolgozni, de ha egyszer megízleljük, garantált, hogy nem akarjuk elengedni.
Úgy gondolom, hogy nincs olyan, aki minden anyagot kívülről fújna... hisz ki látott már irodalomtanár mérnököt? =) Régen mindenben jó akartam lenni, el akartam nyerni a legfontosabb kitüntetéseket és díjakat, de... mára ez az elhatározás eléggé lelankadt. Most már tudom, hogy azt akarom csinálni, amit szeretek, amihez értek, és bizony ez néha áldozatokkal jár... van, hogy az időmet a matek dolgozattól vettem el azért, hogy lefordítsak egy szöveget, vagy, hogy végre egyszer leülhetek gitározni, és nem érdekelnek az iskolai elvárások.
Sejthetitek, hogy nem leszek jogász, vagy közgazdász, de még orvos sem. Ez nem az én világom... semmi sincs kőbevésve, bármivé válhatsz, ha van elég bátorságod... nem szabad leragadni egy dolognál. Nem szeretek semmit sem halálosan komolyan venni, hisz egyszer élünk, de akkor már éljünk jól! :D
Szeretnék nyomot hagyni a világban, és szeretném, ha sokan emlékeznének a szavaimra, sőt a hírnév is nagyon kecsegetető lenne a számomra xD de amíg lehet álmodjunk, és ne váljunk egy terhelt felnőtté, mert amikor már vissza akarnánk csinálni túl késő lesz...

"A boldogság jutalomként adatik meg neked az alkotó munka után. És a boldogság feltétele a küzdelem, a kényszer és a kitartás."

Dóry