Körülnéztem a szívemben,mi az, ami megmaradt, s mit vesztettem.

Sziasztok!!

Bocsi, hogy egy ideig nem írtam, de sok dolgom volt, vizsgák meg minden szarság...de a héten háromszor is elterveztem, hogy fogok írni, de csak most jutottam ide.
Hol is kezdjem? Talán ott kéne, hogy szart sem értem a sok tanulással, a próbálkozásokkal a este 10-ig tanulásokkal?:O
Igen, szar lett a vizsgám ami azt illeti a nyelvtan és a hallás utáni értés nagyon szar lett, a beszéd ötös a többit olyan 4esre saccolom.
Nem is ez a lényeg...Én a csillagokat is lehozhatom az égről, soha sem leszek jobb, annál ami most vagyok...De nem baj, vigasztal az a tudat, hogy valakinek az utolsónak is kell lenni.:)
Sokat gondolkoztam rajta, hogy mások mért jobbak, és én miért vagyok ilyen, sok mindenre lehet fogni, hogy nem voltam jó passzban, nem figyelte oda, de nem... a legegyszerűbb válasz, hogy nem tudom,béna vagyok. Ennyi.
Én most ezen nem fogok bánkódni, nincs értelme, nincs értelme máshoz viszonyítani magam. Én élni akarok, és ha ez az ára, hogy néha rosszabb jegyek is becsússzanak, hát legyen.
Én a csillagokat is lehozhatom az égről és akkor talán jobb lennék,de az már nem én lennék, a egy kifényesített ember lenne, akinek kevés jut az életből...
De majd ha leszek gyerekeim, ragyogó szemmel fogom nekik elmesélni, hogy milyen élettel teli életet éltem. Milyen hülyeségeket csináltam, csak hogy egy álmom valóra váljon és, hogy ez az egy mellett az össze többi romba dőljön.
A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben hanem , hogy mennyi élet volt éveidben...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Hogy miért egy Kedves John-os épet raktam ki? Mindjárt rájössz.

Úgy érzem, hogy egy helyes úton járok. Vagyis eddig azt hittem...
Ma volt időm, és rendezkedtem a szobámban, ettől jobban érzem magam:)
Este megnéztem a Kedves John-t, a majdnem két órás film több mint a felét végigsírtam...
Olyan dolgokra jöttem rá, amiket álmomban nem mertem volna gondolni....
Akárhányszor megbántott, akárhányszor veszekedtünk. De még mindig hiányzik:'(
Úgy érzem, hogy megváltoztam, valami...valami hiányzik belőlem, hülyén fog hangzani de talán mintha egy darabomat elvesztettem volna...
Mintha a szívem helyén nem dobogna semmi, mintha egy nagy üresség lenne ott...mindig amikor meglátom, szinte leperegnek előttem az események, most már tisztába vagyok vele, hogy semmit nem jelentettem neki, de akármennyire hazudni akarok magamnak, nekem igenis sokat jelentett.
Ő csak egy fogadást vesztett...én őt.
Ahogy néztem a filmet, rájöttem, hogy egy érzést elnyomtam magamban, valamilyen szinten jó, mert nem ugyanúgy érzek iránta, de még mindig szeretem. Még mindig...
Hiányzik az az ember, akit szeptember végé megismertem, az a kedves aranyos vicces srác...Aki az idő előrehaladtával vagy megváltozott vagy kezdte a saját oldalát kimutatni...nem tudom, csak csak...
Hiányzik belőlem valami, azt hiszem megváltoztam. másképp látom a világot. valahogy. olyan szürkén.
Egy tanárnő megmondta a szemembe, hogy mi a baj...nem volt könnyű de eddig is tudtam, hogy mi a gond. De ez is bizonyítja, ha jelentettem volna neki 20%-nál többet akkor nem azzal foglalkozott volna, hogy milyen az alakom...
De én már csak a szépre akarok emlékezni, a jóra...arra amikor a vonaton egymás mellett ültünk, amikor még gondolni se gondoltam volna arra, hogy 8 hónap múlva sírni fogok miatta...Amikor a szívem majd kiugrott a helyéről, hogy mellette ülhettem, és csak mi 2en voltunk...Amikor még mindenben hittem,hogy szép lehet...


Ha majd egyszer újra olvasod ezt a blogot, amikor én már nem foglak szeretni, emlékezz vissza, hogy valamikor egy lány szeretett Téged...
Egy lány aki bármit megtett volna, hogy viszont szeressék.

Dyna.

Ich kann nicht vergessen=(

Csokiiiiiii:D:D

Gyerekek. Életem legnagyobb bulijában voltam tegnap. Annyira de anynira jól éreztem magam, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Helyileg a libertába voltunk a csajokkal szülinapot ünnepelni. Megünnepeltük Niki és Csaszi 16. szülinapját. Hogy mondjam?:D
Kurva jó volt:P Azt nem részletezem, hogy mennyit ittunk, ittamXD meg hogy miket láttunk ott de azért volt ott minden:D
Szerencsémre a szűk baráti köröm volt ott akikkel egyszerűen fantasztikusan mulattunkLL
Mígnem megláttam, hogy az a srác aki tetszik nekem:$ lesmárolt egy csajt. Mint ma kiderült nem járnak, csak afféle party járás volt.:/ Nem tudom, hogy ezért megéri e a másik szívét megdobogtatni.

LIBERTA<3<3<3

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Most leírok nektek egy történetet. Szerintem meglepő, hogy az idő mennyit csiszol az embereken.

Volt egy lány. Nagyon boldog élet ígérkezett neki. Mindene megvolt, barátok, család minden amit csak a lány akart. Sikeres volt a suliban, verseny nyereségeket halmozott verseny nyereségekre. Mindenki felnézett rá, vagyis így gondolta a lány.
Volt egy barátnője akivel 4 évesen ismerkedtek meg. Szinte mindig együtt voltak, ott voltak egymásnak ha a másiknak vmi baja történt tudtak egymásnak segíteni, csak egy hívásukba került és mindig átmentek egymáshoz ha a másik hívta. A lány nagyon szerette ezt a barátnőjét, az életét adta volna érte.
Telt az idő a lány többi barátnői kezdtek megváltozni, a lány még mindig ugyanolyan sikeres volt, de azt vette észre, hogy már nem felnéznek rá hanem lenézik. A lány elkövetett egy hatalmas hibát, ami az egész gyerekkorát megváltoztatta. Egy hazugság volt. Nem volt elég, hogy a barátai hátat fordítottak neki, ezért a tanulást sem tudta egy könnyen venni, mert a lelke nem a helyén volt. Gyomorgörccsel ment a lány minden nap az iskolába, rettegett nem félt rettegett, esténként sírva borult a párnára, még kislány volt semmit sem tudott az életről, nem tudta, hogy kell magát megvédeni. Ennek a kiborulásnak a vége az lett, hogy a lány osztályt váltott.
Az osztályváltás után kezdett minden megváltozni, a lánynak már nem volt fontos, hogy sikeres legyen, beolvadt a környezetébe, és minden hülyeségben benne volt. Vége lett az évnek és jött a nyár.
Nyáron a lány a legjobb barátnőjével töltötte a legtöbb időt, mivel mind2en tudták, hogy jön a gimnázium és minden meg fog változni.
És minden megváltozott. A lány és a legjobb barátnő egy veszekedés után már több, mint fél éve nem beszéltek egymással. 11 évig voltak legjobb barátok, most már nem is köszönnek egymásnak. A lány szívében egy hatalmas üresség lett.
A lány nagyon félt a gimnáziumtőól, hogy ott is ugyanaz lesz, mint az általánosban volt. De nem! Egy fantasztikus osztályba került a lány. Mindenkivel jóba van. Úgy érzi, hogy mindenki szereti őt. Lehet ilyen.
A lány nem álmodozott ilyenről, ő már csak annak is örült volna, ha egy barátnője van. De sok barátnője van a lánynak, sokan megbíznak benne, és sokan rá bízzák a titkukat. A lány nagyon boldog volt. Szeptemberben tetszett neki egy fiú, de miután a lány rájött, hogy esélye nincs a fiúnál, elvolt keseredve, és nem is gondolt arra, hogy megismerkedik egy másik fiúval. Rá egy-két hétre egy 12.-es fiúval ismerkedett meg a lány. A lány pár hét után szerelmes lett. Felcsillant a remény a szemébe, hogy 2x egymás után nem törhetik össze a szívét. A lány 8 hónapig szerette a fiút, az utolsó percig azt hitte, hogy van esélye.
A lány szíve darabokban hever, ez a 8 hónap annyira megviselte, még ha nem is mutatja ki, hogy a lány már semmiben nem hisz. A lány nagyon sok éjszakán felkel, hogy sír, mintha egy rémálom kísértené, akármennyire akarja, mindig visszatér valamilyen módon a fiú az életébe.
Aztán a lány belenyugodott a múltjába, és talált egy másik fiút aki tetszik neki, míg a lány el nem ment egy bulizóhelyre, és meglátta, hogy a fiú egy másik csajjal smárol...

A lány az elmúlt 1 évben elveszítette a legjobb barátnőjének hitt személyt, 2x egymás után törték össze a szívét, és a lány minden reményét elvesztette. Mindenkinek azt monda, hogy higgy benne, hogy össze fogtok jönni, hogy szeretni fogjátok egymást, de a poén az, hogy a lány ebben nem hisz. A lány már csak élni akar, és el akarja felejteni a múltat, ami mint egy rémálom kísérti őt. Ha elmegy a volt sulija előtt minden eszébe jut, ha elmegy a szeretett fiú mellett eszébe jutnak az emlékek. A lány szabadulni akar, de nem tud. A lány aki ezeket a sorokat írta, végig sírta a sorokat ahogy írta. A lány csak boldog akart lenni... de a lány mostanra csak egy csődtömeg maradt, aki el akarja felejteni a múltat és boldogan akarja élni a jelent és fél a jövőtől.
Nem tudom, hogy miért de 8 hónap nagyon megviselt, hamarabb ki kellett volna lépnem ebből az egészből. De szerettem. Nem akarok szerelemes lenni újra, félek, hogy megint összetörik a szívem, és egy idő után ha ez az emberrel sokszor törtnéik meg egy idő után annyira kis darabokba fog heverni, hogy képtelen lesz szeretni bárkit is.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
El akarok menni, elegem van, a sok vizsga a tz-k....ki akarok szakadni a jelenből és el innen egy olyan valakivel aki minden egyes szavamat megérti, és nem néz le.
Dóri vissza akarok menni Velencébe:'( Veled.


csak egy lány.

"Miért ragaszkodunk még úgy a csomagunkhoz akkor is, mikor kétségbeesve próbálunk továbblépni? Mert mindannyian tudjuk jól, hogy megeshet: túl hamar engedjük el."

Köszönöm^^

Ich bin Humanoid

Sziasztok!

Miujjság veletek? Élveztitek ezt a gyönyörű időjárást? xDxD

Rékám, végig buszoztuk Pestet ebben az esőben, hajszárítóval kiolvasztottuk a csirkét, és girll sütőben készítettünk muffint :D:D:D hatalmas hétvége volt xP

*-*-*-*-*

Különös hangulattal írom most ezt a pár sort. Most valahogy inkább a mélyen szántó gondolatokra vagyok beálítva.
Régóta nem méláztam ennyit. De komolyan. A vizsgáim egyre közelebb vannak, és egyre több kötelesség nyomja a válam... ugyanakkor ott lebeg a szemem előtt, hogy mindjárt vége... mindjárt vége...

Más lenni a legjobbnak és valamiben sikeresnek lenni. A régi osztályomban igen, én voltam a legjobb, és persze ezért rengeteg bántás ért, de... mégsem ez volt a legnagyobb problémám. A „legjobbaktól” mindig elvárjáák a tökéletes munkát, mert bizony szükség van olyanra is, aki emeli az osztály színvonalát. Kell valaki a „kirakatba” is.
Sikeresnek lenni valamiben már egészen más dolog. A siker mámorító, utánozhatatlan érzés, amiért meg kell dolgozni, de ha egyszer megízleljük, garantált, hogy nem akarjuk elengedni.
Úgy gondolom, hogy nincs olyan, aki minden anyagot kívülről fújna... hisz ki látott már irodalomtanár mérnököt? =) Régen mindenben jó akartam lenni, el akartam nyerni a legfontosabb kitüntetéseket és díjakat, de... mára ez az elhatározás eléggé lelankadt. Most már tudom, hogy azt akarom csinálni, amit szeretek, amihez értek, és bizony ez néha áldozatokkal jár... van, hogy az időmet a matek dolgozattól vettem el azért, hogy lefordítsak egy szöveget, vagy, hogy végre egyszer leülhetek gitározni, és nem érdekelnek az iskolai elvárások.
Sejthetitek, hogy nem leszek jogász, vagy közgazdász, de még orvos sem. Ez nem az én világom... semmi sincs kőbevésve, bármivé válhatsz, ha van elég bátorságod... nem szabad leragadni egy dolognál. Nem szeretek semmit sem halálosan komolyan venni, hisz egyszer élünk, de akkor már éljünk jól! :D
Szeretnék nyomot hagyni a világban, és szeretném, ha sokan emlékeznének a szavaimra, sőt a hírnév is nagyon kecsegetető lenne a számomra xD de amíg lehet álmodjunk, és ne váljunk egy terhelt felnőtté, mert amikor már vissza akarnánk csinálni túl késő lesz...

"A boldogság jutalomként adatik meg neked az alkotó munka után. És a boldogság feltétele a küzdelem, a kényszer és a kitartás."

Dóry

Mein Leben ist glüchlicher ohne Dich. You never loved me.

Szép jó estét!!

Kedvet kaptam egy picit írogatni. Semmi céllal, csak írni akarok. Remélem senkit nem fog zavarni ha minden hülyeséget összehordok.

Az első tény, hogy boldog vagyok. Már nem érdekel a múlt, mert többségében inkább fájdalmat okoz, mint boldogságot. Kijelentem 8 hónap után tovább léptem. Egy jó nagyon. Magam mögött, hagytam ebben a 8 hónapban sok mindent és sok mindenkit. De nem bántam meg semmit.
Én nagyon szeretek embereket meghallgatni, ha van valami bajuk, vagy ha csak egyszerűen beszélgető társra vágynak, én szeretek az embereken segíteni.
De egy idő után nem bírom, ha valaki csak önmagát sajnáltatja, bunkózik és nem veszi észre, hogy embereket bánt meg....na a nagyképűség a másik:| Meguntam, egyszerűen lefárasztott, és ki akartam lépni az ő elbaszott világából. Elegem lett belőle, és nem hogy kedvelem, vagy szeretem őt egyszerűen undorodok tőle... Persze, biztos én voltam akkora FALUSI paraszt, hogy félreértettem mindent... na ennyit az ő szép világáról.

" Olyan dolgokat ígértél nekem, amit te is tudtad, hogy soha nem fognak bekövetkezni, nem az fáj, hogy összetörted a szívem, hanem, hogy amikor ezeket a dolgokat mondtad a szemembe néztél, és szemrebbenés nélkül hazudtál, én pedig hittem neked"

Néha az ember olyankor is boldog ha nincs barátja/barátnője. Sokszor boldogabb, ha csak élheti a világát, persze kell egy olyan időszak is amikor van egy barát/barátnő akivel nap mint nap egymás karjaiba bújhatnak, esténként édes csókokkal búcsúzhatnak el...de én most nem vágyok ilyen érzésre.
A boldogsághoz vezető út általában boldoggá tesz minket, de egy idő után az út göröngyös lesz és sokszor elesünk, ezek az esések után általában nincs kedvünk tovább harcolni, én sok sok sebbel a szívemben tovább harcoltam, a semmiért. Azért is nem vágyok ilyen nagy lángoló szerelemre, mert 8 hónap megviseli az embert, főleg ha a szíve hajtja...és nem az esze...
Az ilyen nagy sebek mint ez amit maga után hagyott, lassan gyógyulnak be, és az ész soha nem felejti el.... én úgy gondolom, hogy az ilyen pofára esések / csúnyán fogalmazva/ formálják az embert, az emberi természetet, és ezáltal ha ezeket megtanuljuk kezelni akkor a felnőtt korunkban ért fájdalmakat is fogjuk tudni kezelni, de az az ember aki csak a szépet látja a világban és nem érzi az ilyen érzéseket, azok nehezen fognak boldogulni az életben.
megjegyzem: ez az én véleményem:)

Boldog vagyok, boldogabb Nélküled.
És köszönöm Dóri, hogy elvittetek Olaszországba, ez az egy hét alatt nagyon sokat tudtam gondolkozni, és dönteni:) Köszönöm.
Köszönöm barátaimnak, akik mindig kiálltak mellettem, és számíthatok rájuk bármikor.
Barbi: ha bármi gondod van, nyugodtan hívhatsz, akár hajnali 3-kor is, nem vágnám Rád a telefont:)

(L)Dóri,Réka,Barbi,Flóra,Niki,Anna,Bia, Ingrid és a többiek(L)

Köszönöm, hogy vagytok nekem.

Most egy linkkel búcsúzok tőletek, nekem nagyon tetszik a szám.
Élvezzétek az életet, mert szép.:)

http://www.youtube.com/watch?v=p-Z3YrHJ1sU


Dynus, aki csak egy lány volt a sok közül...., valaki életében.

Ciao Italy!

Guten Abend, Budapest! : )

Miújság veletek, drágájim? Hogy bírjátok ezt az idióta időjárást? XD Bevallom, nekem már elegem van abból, hogy majdnem mindig bőrig ázom... -.-

De hát miért is írok én ma? Bizony, bizony, megkésve ugyan de itt az én beszámolóm Velencéről.

Nagyon jó utazás volt. Rengeteg mindent átgondoltam, és sok időm volt arra, hogy végre letisztázzam magamban a dolgokat. Elfogadtam, hogy ha hazamegyek sok dolgom lesz a vizsga miatt, és rájöttem, hogy mennyire jó érzés, ha vannak igazi jó baártok, akik hazavárnak.

Előttem Bettike már elmesélte, hogy milyen vicces dolgok történtek velünk, szóval nem ismételném, de hozzáteszem, hogy igen, én vagyok a JOBB vezető (legalábbis a bingóhintóban)
A pasikról csak annyit, hogy csalódott vagyok... többet reméltem az olasz pasiktól, de... cööh... nem lettem lenyűgözve. Ellenben a holland fiúk már sokkal jobbak :D bizony, Life is fun xD

Nagyon jó volt ezt az utazást Bettivel megélni, igazán sok élményt szereztünk. Voltunk Velencében, Portugano-ban és Caorléban (mindkettő egy kicsi halászfalu) és Verónában, ahol Júlia sírja található -híres Shakespeare dráma- a Rómeo és Júlia valódi szerelmének valódi helyszínét láthattuk, ami nagy benyomást tett rám.

Szívesen visszamennék még egyszer nyáron is, hisz most nagyon sokat esett ott az eső, és csak úgymond „pancsikolni” tudtunk a tengerben, ami persze nagyon jó volt, de szívesen bevállalnám nyáron is =)

Érdekes, hogy az emberek és az érzelmek néha nagyon gyorsan és hirtelen változnak. Van, hogy csak állni látszik az idő, míg a az adott problémával pepecselünk, ám néha elég egy kis utazás is ahhoz, hogy rájöjjünk arra, hogy hol van az emlék helye az életben...

"Mosolyogj, és az egész világ idiótának fog tartani."

Szeretettel,
A ti Dórytok

Csokihh:)

Csokihh:)

Hazajöttünk Velencéből:/ /bocsi, hogy csak most írok, de most jutottam ide://

Na a lényeg, hogy nagyon nagyon jó volt.
A szállás:D: nah:D hát kicsi volt. édes. és kicsiXD Az ágy kb akkora volt, hogy pont ráfeküdtél és ha fordultál akkor meg kellett kapaszkodni nehogy leess:D Különben úgy jártam vna én is, mint Dórika:D ugye éjjel 2-kor az a segges még engem is felkeltett az álmomból /ahogy ezeket a sorokat írom röhögök/ bocsi Dóri szeretlek^^
Voltunk Velencében fantasztikus város. A gondolák, a régi házak, a bevásárló sorok áhhh:D nagyon jó hely:/
Veronában megnéztük, hol fekszik Júliánk, és hogy Rómeo hova kiáltozott fel. Verona=szerelmesek városa.
Caorle= egy igazi kis halász falu. Őszintén meg nem tudom mondani mit csináltunk ott:/

A hab a tortán: WINTOUR. Ez úgy volt, hogy a keddi napon sétálgattunk Dórival./ vagyis/ a Sparból sétáltunk haza felé. Bacardival a kezünkben. És mondtam neki, hogy nézd ott a két helyes srác, elkezdtünk arra menni és a fiúk meghallottak minket és hátrafordultak és megvártak minket, elkezdtünk beszélgetni és azt hitték, hogy alkoholisták vagyunkXD és meghívtak minket a mini clubba XD /mert normális diszkó nem volt/ és keddtől kezdve minden nap mentünk a szemünket legeltetni. De megérte:D azok az alsógatyák, a mosolyok, a zene XDLL
Tanítgattuk nekik a szia-t magyarul amit még ki is tudtak mondani nehezen, de a hogy vagyok csak így: kogy vagy?:O
Utolsó nap Dóri apuja csinált egy pár képet a srácokról:L és a club végén egy-két közös képet is csináltunk a fiúkkal LL
u.i. Tijs a fejét a vállamra hajtotta:L
LIFE IS FUN^^

Bringóhintós sztori: béreltünk minap egy bricót és úgy volt, hogy negyed órát Dóri negyed órát én vezetek. Nem titkolom: Dóri jól vezet:|
Aztán mikor az én kezembe került a kormány:D addig nem volt semmi baj, míg egy nagy kanyarhoz nem értünkXD Dórika jól belehajtott én meg nem bírtam bevenni a kanyart. Jó, hogy ott volt az a patka, mert ha nincs ott akkor asszem a bokorban kötünk ki:P Na a lényeg, hogy a patka állított meg engemXD és Dóri kidőlt a fűre, én meg szakadtam a röhögéstől miközben megnéztem hogy nem lyukadt e ki a kerékXD
Vezetői engedélyt nem fogok egyhamar kapni:D

Az eső sajnos sokat esett, de semmi baj mivel mi így is kihasználtunk az időnket. Első nap nem érdekelt minket, hogy ruhában voltunk, és hogy hideg volt a tenger:D Fogtuk magunkat és belefutottunk a tengerbe LL Aztán csütörtökön és pénteken is fürödtünk, élveztük a hullámokat LL
Minden este néztünk valami filmet:DXD Kicsit sokat néztünk meg sztem XD
Sok szép dolgot is vásároltunk, mint magunknak mint ajándékba:D
Annyi szép képet csináltunk, meg köhöm 18-as karikás is van egy kettő:D:D

Nagyon jó volt ez az egy hét, elszakadni a hétköznapoktól, nem gondolni !senkire! és lustálkodni, semmi tanulás semmi para, és rossz kedv.
Jót tett, hogy egy hétig nem láttam egy bizonyos személyt- sikerült őt nagyon alacsony szintre lehozni a szívemben. Nem mondhatom azt, hogy már nem szeretem mert akit az ember szeret azt soha nem tudja elfelejteni, de elegem lett és jobb nélküle!!!
Meine Welt ist glüchlicher ohne Dich. Endlich. Ich liebe dich nicht. Schon.

Mostanában minden kezd helyes vágányra terelődni. Nem akarom elszólni magam de most az arcom is szebb, vagyis nem tiszta pattanás, a fogszabimat leveszik július elején, most már csak egyetlen álmom van, /lefogyni:D/
És ha ez meglesz, akkor talán elfogom magam fogadni és ez által más is el fog fogadni.

Nem akarok szerelmes lenni újra, vagyis egy ideig nem...most élvezem az életet, és szabadon nézhetem a helyesebbnél- helyesebb fiúkat. Szó se róla van egy kurva helyes:O de esélyem nincs nála:/ Nembaj, álmodozni még lehet:)

Dóri: Soha nem fogsz veszíteni. Mert ez nem egy életkép, ez egy életérzés:):) Imádlak és köszönöm, hogy elvittetek Velencébe. Soha nem fogom elfelejteni a közös pillanatokat:)

"A harcos (...) elfogadja, hogy ellenségei azért vannak, hogy próbára tegyék bátorságát, kitartását és ítélőképességét. Ők sarkallják arra, hogy harcoljon az álmaiért."
"Az élet nagy titka az, hogy nincs nagy titok. Bármi legyen is a célod, elérheted, ha hajlandó vagy érte tenni."

Dynush^^ aki soha nem adja fel az álmait()