The dreams of 2 girls

Wake me up when September ends

2010-09-02T20:48:00.000+02:00

Sziasztok!

Drágáim, bocsássatok meg nekem, régen írtam ide. Nem akarok sokat magyarázkodni… de megvan ennek is az oka. Sok minden történt az utolsó bejegyzésem óta, és ezek olyan dolgok, amiket nem lehet csak úgy mindenkivel egyszerűen közölni. Ezek a dolgok máshol vannak… messzebb innen.

Az iskola elkezdődött, de ha visszagondolok az utóbbi pár hónapra csak mosolyogni tudok. Sok helyen jártam, és mindenhol nagyon jól éreztem magam. Rengeteg új élmény ért, és sok új embert is megismerhettem. Jó volt elszabadulni itthonról. Végre nem mindig csak a gondolkodás és a hajtás…

Mint említettem elkezdődött egy új év… egy sokkal nehezebb tanév. Egyenlőre nem tudom, hogy mi mindent kell majd legyűrnöm, de… megpróbálok hozzá elég erőt gyűjteni.

Nem tudom, hogy mikor lesz a következő alkalom, amikor majd ide írok, mert… ezek legyenek inkább személyes okok. Aki tényleg kíváncsi arra, hogy mit érzek, és hogy vagyok az majd megkeres élőben =) remélem…

"Csak álmomban látlak annyi magány után,
Most hallgatok.
Részeg vagyok, de nélküled úgy szomjazom.
Furcsa árnyak az égben elkísérnek Hozzád, mikor erősen érzem a vihar szagát, megfagyok.
Néha még az égen kereslek,
Tudom, hogy a Földön nem találnék rád.
Néha még a mélyben kereslek, már tudom,
Az angyalom vagy, és álmomban vigyázol rám.
Csak hallgatok, hallgatok."

A ti Dóritok

Itt az ősz itt van újra.

2010-08-29T11:17:00.002+02:00

Kedves Ismerőseim:)

Fájó szívvel, de megírom most utolsó soraimat. Lehet, hogy végleg elbúcsúzok, lehet, hogy csak egy időre. Majd idővel eldől...
Sok itt a fájdalom, sok itt az emlék, amit feledni szeretnék. Tovább kell lépnem, de úgy, hogy most egyes dolgokat eltemetek. Van amiket örökre, van amiket csak időre. Meghagyom a szépet a jót, de temetnem kell. Sokféle érzés kavarog most bennem...Tisztázni kell ezeket magamba, és hagyni, hogy egy-két érzés meghaljon.
Annyi minden történ ez elmúlt egy évben....Annyi fájdalom, annyi boldogság, annyi csalódás...El sem tudom mondani.....
Félek, nagyon félek, hogy képtelen leszek újra szeretni valakit...Szeretni valakit tiszta szívből és közel engedni az én szívemhez, és reménykedni abba, hogy nem töri össze.
Ez egy hosszú folyamat lesz...Megbízni valakiben és feltétel nélkül szeretni....

Fájt tegnap. Mintha újra kést forgatnának a szívemben. Én elfogadtam mindennel együtt...ezt kaptam érte...Egy fájó szív, ami darabokra hullott, és néha még mindig a szilánkok megsebeznek. ...

Búcsúzók tőletek, és köszönöm, hogy olvastátok a bejegyzéseimet, hogy mindig vártátok, hogy mikor írok újból.

Köszönet Dórinak<3 Rékának<3 Barbinak<3 Flórának<3 Nikinek<3 Annának<3 Akik mindig mindig mellettem álltak és támogattak akármi történt is.

Köszönöm, hogy vagytok nekem:):)

Sziasztok:) A ti Bettitekˇˇ

"Mosolyogni annyi, mint magunkról elfeledkezni mások kedvéért."

2010-08-19T18:53:00.002+02:00

Hi Again:)

Remélem senki nem haragudott meg azért, hogy egy jó ideig nem írtam:) Sokszor megfordult a fejemben, hogy írni kéne, de fáradt voltam és néha jobb volt csak lazulni...mint írni:) Pedig higgyétek el lett volna mit:) Így a nyár vége felé azt mondhatom, h ogy eléggé zsúfolt nyarunk volt:D Csomó jó programmal:):)

Amiről igazán lemaradtatok az Szoboszló:P:P
Na az élmény volt Dórikámmal:D Első nap szakadt az eső:D Így kénytelenek voltunk elmenni esti fürdőzésre:P:P Kimondhatatlanul jó volt:D:D Főleg ami utána következett ugye Dóri?:P:P
Hát nem részletezem, hogy mik történtek:D:D Az elejét azért elmondom:P Fürdőkádba ülve mostunk fogat:P Gondolhatjátok mi történt utána:=:= Sok piszkos dologxdxdxd
Aztán voltunk Nyíregyházán ami igazán jó volt mert meglátogattuk az állatokat:P És néhány fajnál kommentáltuk kedves ismerőseinket:D Persze röhögve:D:D
De számomra a legjobb az aquapark volt:D:D Főleg amikor kiszálltunk a csúszdából és mindenki rajtunk röhögött ahogy végig sikítoztuk...:D:D

Kedden csajokkal meglátogattuk a vidámparkot:D Ami igazán jó élmény volt:P Mert sok olyan dologra felültem amire eddig még nem:) És leküzdöttem a félelmemet, ami nekem nagy szó:)

______________________________________________________________

Éreztétek már úgy, hogy mindent el akarsz felejteni még ha voltak benne jó pillanatok is? Tudjátok én most valahogy így érzek....Őszintén nem tudom miért...de megbántam nagyon sok mindent....sokak között ezt a blogot....Vagyis nem magát a blogot, hanem hogy a címét elmondtuk sok embernek.... Ez bánt a legjobban....Hogy a gondolataimat...a legmélyebb gondolataimat olyanokra bíztam akiknek közük sem volt hozzá....
Most így visszatekintve, sok mindent máshogy csináltam volna... De ezen már kár rágódni megtörtént...mert lehet hogy meg kellett hogy történjen...Hogy formáljon...és kialakítsa az igazi személyiségemet....Hogy tanítson, és hogy ráeszméljek arra, hogy mi az ami még nekem is túl sok, de mint kiderült nem lehetetlen.:)

El sem tudjátok képzelni, milyen jó volt egy hétig úgy lefeküdni, hogy nem gondolkoztam, kikapcsolt az agyam...és nem agyaltam és szinte nem is álmodtam..... Nem a múlton gondolkozni....Csak egy átlagos lánynak lenni, átlagos hibákkal...
Nem titkolom nagy terveim vannak az élettel. Nagy életre szóló tervek, amik az életem lesznek. Most még csak álmok...de a sajátjaim és senki nem tarthat vissza a megvalósításuktól:)

Csütörtök_*_

Ha már senki sem szeret, ha már senkinek sem hiányzol, gyere oda hozzám s én halkan a füledbe súgom: nekem sem kellesz többé...

Betttiiiiiiii:)

I'm a rockstar

2010-08-19T00:15:00.003+02:00

Szijjasztok!

Nos, drágájim, miújság veletek itt augusztus derekán? Remélem mindenki kistrandolja magát még gyorsan a csúnya sulikezdés előtt...

Mi a csajokkal ezen a héten inkább a vidámparkot válaszottuk, ami hatalmas élmény volt nekem, mivel olyan játékokra is fel mertem ülni, amire azelőtt soha xD ez tőlem hatalmas szó ám! :D

*

Azt hiszem nyugodtan állíthatom, hogy az előző pár hétben nagyon jól éreztem magam.
Először is Bettikémmel fedeztük fel Hajdúszoboszló fürdőjét. Kezdtük rögtön egy éjszakai fürdőzéssel a fedett részben xP nagyon ott volt… csak néhány srácot hiányoltunk :P
Voltunk Nyíregyházán az állatparkban, ami nagyon jó volt! Imádom az állatokat, ezért számomra mindenképp hatalmas élmény volt látni őket :D pár aranyos egyedben néha magunkra ismertünk xD

Amikor pedig a szálláson voltunk csaptunk pár görbe estét, ami nagyon ott volt :D főleg az első, igaz Bettike? :D

Hazaérkezésünk után egy nappal, én pedig már mentem is tovább anyuékkal egy rokonlátogatással egybe kötött nyaralásra. Örültem, hogy láthattam az unokatesóimat, mert egy évben csak egyszer találkozunk sajnos, mivel ők Zalában vannak =(

Most pedig itthon vagyok, és már megvettem a suli kezdéshez szükséges cuccokat. Ez felettébb negatívan hatott rám, mivel már az iskola gondolatától is rosszul leszek :D
Inkább kiőrültködöm magam az utolsó pár hétben, és csak a jelenre koncentrálok, mert… most ez a fontos nekem. Hisz egyszer élünk ;)

Ma sajnos nem kaptok mélyen szántó gondolatokat, azaz… vannak, de nem ide valók most =)

"I'm a rockstar
Hey baby
I'm a rockstar
Hey baby

Big city
Bright lights
Sleep all day
long nights

Hey baby
I'm a rockstar
Hey baby
I'm a rockstar"

Dóry

Ezerszer kedvem támadt megfogni a kezét, és ezerszer nem csináltam semmit.

2010-08-02T20:22:00.002+02:00

Sziasztok drágáim:):)

Újra itt:) Remélem mindenki élvezi a nyarat, már nem sok van, de azért még élvezzük ki rendesen;)
Bocsássatok meg nekem, hogy jó ideig nem írtam, de úgy érzem, jó volt ez a kis kihagyás, így legalább tisztázódtak bennem az érzések?

Ugyebár, úgy tartja a szólás, hogy amit nem kapunk meg azt örökre szeretjük. Ez így van. Állíthatom azt, hogy milyen jól vagyok, és hogy elviselem amit a "sors" adott nekem. Igen, valamilyen szinten. Könnyebb most mosolyognom, és csak este amikor egyedül vagyok gondolkozni, mint azt elmagyarázni. miért sírok.
Gondolom sejtitek.:/ Vége. Vagyis én lezártam, beszéltem a sráccal, véleményem szerint, amikor azt mondta: egyenlőre maradjuk barátok, azt úgy értette: maradjunk barátok. Csak nem akart fájdalmat okozni, hogy a szemembe mondja, nem akarok tőled semmit. Vagyis én így gondodlom:/
Megkérdezhetném, hogy, hogy gondolta, amikor azt mondta, hogyha átmennék és ott történne vmi és utána nem lenne folytatása, akkor az nekem nagyon jól esne. De minek?:) Mi értelme lenne, hogy a fejéhez vágom, hogy arra jó lennék, de hogy járjunk arra nem?
Értelmetlen lenne.
Ígyis, szombaton láttam rajta, hogy fájt neki, amikor arról beszéltünk, hogy nincs köztünk semmi, meg amikor bocsánatot kért, mindenért. Én nem tudnék, neki fájdalmat okozni, ezért inkább hagyom is az egészet.
Amikor szombat után gondolkoztam, hogy találkozzunk, akkor felmerült bennem, hogy megkérdezem, de mostanra már nem akarok kérdezni, már csak meg akarom neki mondani, hogy maradjunk barátok.
Fáj, tény. DE mosolygok, hogy ne tudassam, hogy ez nekem szar. Azért is jobb, mert így mindig ott lesz, mint barát.Viszont, ha most összejövünk, /részemről menne/ de utána, ha azt mondja 1 hó után, hogy szia. Akkor már nem biztos, hogy olyan jó barátok lennénk...
Önző vagyok, és inkább engedek, minthogy utána elveszítsem teljesen, azt nem bírnám ki:/
Mi lenne más ha járnánk?:= Így is mindent megosztunk egymással, talizunk, msnezünk.
Jó tény, hogy puszi helyett csók lenne, és nem csak simán sétálnánk, hanem kézfogás is lenne.
DE itt a kérdés. Megéri ez nekem?:) Tény. Bármit magadnék, egyetlen csókért...de jobb lesz így barátoknak:)

Szóval. Ennyi a rövid kis életem. Elfogadtam, fáj, de beletörődtem. És azt is tudom, hogyha találkozok vele, mosolyogni fogok, mert ha nekem rossz kedvem van akkor azt ő látja rajtam, és nem akarok neki fájdalmat okozni.
Nagyon remélem, hogy nem olvasod a blogot:):)

Vannak pillanatok, amikor legjobb, ha az ember megelégszik azzal, amije van, nehogy mindent elveszítsen.

Nah szívecskéim, pusszantalak titeket:)
Sztem már csak nyaralás után írok.

Dórikám;) Készülj fel:) Csütörtöktől:P 7nap 6 éjszaka, együtt:D:DD: Hatalmas bulee lesz:P:P
Jah. Amit megbeszéltünk ne felejtsd;):P

Puszi szeriLL

A ti Bettitek:)

Eme hely, melynek neve Kemence

2010-07-31T23:32:00.002+02:00

Sziasztok!

Drágájim, mit szóltok ehhez a nagyszerű időhöz? Ugyan én nem voltam itthon, de kaptam az esőből rendesen. Remélem mindenkinek jól telik a nyár xP legyetek rosszak és olvassatok!

*.*

Igen, újra itthon. Felemelő és különleges érzés visszatérni a civilizációba. Jól van, nem panaszkodom… xD
Kemencén töltöttünk egy hetet a hittantábor keretein belül. Igazából az élményeim eléggé vegyesek, mert a felét végigunatkoztam, viszont amikor visszajöttek a fiúk akkor már jó volt.
Ugyanis a téma a tisztaság volt, ezért szétszedtek minket...
Nem tettem magam szentnek, szóval volt hogy kicsit untam az előadásokat, bár volt egy-két eléggé érdekes dolog, amin elgondolkodtam.

Mint említettem állati poénok és arcok gyűltek ott össze… a röhögőgörcs szerencsére ismét visszatért belém, úgyhogy nyomtuk a bulit xD
Misicsunáj, a szexy görl xD
Gergő, a waka-waka táncunk xP
Józsika a térképes beszólásod édi volt =)
Kis Gergő nagyon jól masszírozol ;)
Panni, jó kis feleségem voltál xD

..>..>..>

A gondolataim nagyrészt eléggé letisztultak. Nem szenvedek már minden egyes percben, és nem keresek már idióta értelmeket dolgokban. Sokat segített ez a tábor. Megláttam az értékeket, és megtanultam tisztelni őket.
Olyat láttam, ami picit átformálta az életről kialakított képemet.
Szerdán elmentünk Ipolytölgyesre egy szeretetotthonba. Nekünk azt mondták, hogy mozgássérült, de szellemileg épp gyerekkel fogunk találkozni (pl.: aki nyitott hátgerinccel születik). Nem ez lett… végigvezettek minket az intézeten, ahol nemcsak testi, de szellemi fogyatékosok voltak. Majd olyan csoportba vezettek, ahol hat gyerek volt, akik szintén halmozottan sérült volt…
Gondolom most már mindenki el tudja ezt képzelni. Láttam a szemükben a szeretet iránti vágyat, a szenvedést de az örömöt is. Fura lehet, ha egy olyan ember megy oda hozzád, aki csak artikulálatlanul nyög és nehezen lépked, de… közben meg csak meg akar ölelni. Nem fogok belemenni a részletekbe, ha nem haragszotok… csupán annyit írok, hogy aki nem képes megbecsülni a saját életet, és értelmetlen dolgok miatt akar meghalni menjen oda, és nézze meg, hogy mások hogy élnek. Sérülten. Árván. Mégis élnek, és nem akarnak meghalni… ezt gondolja meg minden ember.

Nem akarok nagyon komolykodni, mert most jó kedvemben vagyok (meg sokan mondják, hogy nem áll jól xD), de… azt hiszem ez az oldal kifejlett bennem. Van, hogy csak hülyülük és nevetek, de… amikor írok akkor minden más. Komoly gondolatok szállnak meg… kezdem azt hinni, hogy ez a fájdalom pozitív kihatása az életemre... néha én sem tudom, hogy ki vagyok, most pedig azt érzem, hogy igen, lassan megértem.

Bettike... pénteken Hajdúszoboszló!! Nagyot fogunk partizni xDxDxD

Puxantsch

Dóry

Allein. Immer.

2010-07-20T12:15:00.003+02:00

Sziasztok!

Miújság veltek ebben a nagy melegben? xP Remélem mindenki a strandon sütteti magát, vagy valahol császkál, mert ezt a meleget csak így lehet kibírni xD

Ugyan már vége a VB-nek, de akkor is leírom, hogy Németország a harmadik lett! (L) Lelkesen néztem a meccseket, és a családomat is átalakítottam német drukkerekké xP. Kár, hogy csak négy évente van VB =( de jó hangulata volt, az biztos =)

*.*.*.*.*

Életemben sok érdekes élményt éltem már át. Az egyik ilyen a Láthatatlan kiállítás volt. Vaksötét szobákon vezetett át minket egy nem látó vagy gyengén látó ember, és csak más egyéb érzékeinkre támaszkodhattunk. Tapintottunk, szagoltunk és hallottunk.
Sokáig voltunk sötétben. Először az ember szemének szokatlan a teljes sötétség, majd szépen lassan hozzá szokik. Egy idő után, már nem is annyira fura… egészen ügyesen ki tudjuk venni néhány dolog alakját is. Ám… egyszer eljött a távozás pillanata. Mielőtt kiengedtek volna minket a fényre elmondták, hogy csak óvatosan és lassan nyissuk ki a szemünket, mert a hirtelen fénytől akár meg is vakulhatunk… esetleg egy darabig fejfájásunk is lehet…
Hogy miért írtam le ezt? Talán kicsit bután vagy értelmetlenül hangzik, de ez az én boldogságom metaforája. Én másfél évet töltöttem a sötétségben, és igen, hozzászoktam. Egészen annyira, hogy mára már a fény a szokatlan… nekem is meg kell tanulnom újra kimenni a fényre, és élvezi a valóságot.
Elbújtam… elrejtőztem a világ elől a saját világomba, ahol semmi sem fájt. Egy ideig rossz volt, hogy nincs senkim, aztán már nem is volt szükségem a szerelemre.
Most pedig megkaptam Istentől a lehetőséget… valójában én kértem, és igen, megkaptam. De félek, hogy megvakulok. Félek, hogy ez mégsem ez az én világom. Én nem vagyok depressziós, és nincsenek egyéb szociális problémáim, de ha végignézek az életemen sok volt a rossz, és picivel kevesebb a jó. Vannak olyan sebek, amiken még mindig eléggé vékony a heg, és könnyen felszakadnak.
Ha megnézem a lejátszási listámat, rengeteg benne az olyan dal, ami a fájdalomról és a reménytelen szerelemről szól. Mert így van ez az igazi zenében… a fájdalmat sokkal könnyebb dalba önteni, és átadni az embereknek…
Nem tudom, hogy valaha meg fogom tanulni a szeretet igazi nyelvét, mégis… most úgy érzem, hogy talán jó úton járok, és van egy kis esély arra, hogy visszataláljak a régi önmagamhoz.
Továbbra is hiszek abban, hogy az életünkben megélt dolgok igenis formálnak minket. Vannak olyan vonások, amik velünk együtt születnek, vannak, amiket az életünk ajándékoz nekünk. Ebben növünk fel, és halunk meg később.

"Geisterfahrer
Fahren immer allein..."

D.

„Ne sírj, mert vége lett! Mosolyogj, mert megtörtént.”

2010-07-07T21:14:00.002+02:00

Szép Jó estét

Kedves ismerőseim, egy igen fura napom volt….
Kinyomtattam az összes blog bejegyzést, hát igen : )
Visszaolvastam és nagyon meglepődtem, mind Dórin, mind magamon…Voltak olyan napjaink, amikor nagyon padlón voltunk, és voltak amikor nagyon boldogok voltunk…
Tudjátok ez a mi kis közös könyvünk, csak a miénk, a mi lapjaink, mi írjuk őket és mi formáljuk az életünket. Dóri ez nyomot fog hagyni a világban, lehet, hogy kicsit de ott lesz;)
Voltak olyan napjaink, amikor 2-3 oldalas bejegyzést csináltunk, volt amikor csak egy pár mondat, annyira hangulat függő volt az egész, hogy hihetetlen.
Ma már csak mosolyogtam az egészen, hogy milyen kis buta voltam még akkor….te jó ég…egy év se telt el de annyi minden megváltozott bennem, sok dologhoz máshogy állok hozzá, és ezen annyira meglepődtem, hogy az idő és a környezet mennyire megtudja változtatni az ember gondolkodását….
Most így visszagondolva ezt az elmúlt 10 hónapot, olyan hülyeségeket csináltam, annyi mindent elrontottam, most, ha visszamehetnék, biztos, hogy nagyon sok dolgot másképpen csináltam volna, de mivel emlékek, és múlt, nem lehet visszacsinálni. De jó ez így.
Ezzel a fejjel, biztos, hogy nem adtam volna meg neki a blogcímet, nem msn-en mondtam volna el neki, hogy mit érzek iránta, hanem a szemébe….De tudjátok, most úgy érzem nincs még veszve itt semmi;) Úgy érzem….
Egyszerűen egy estével, minden rossz dolgot el tudott velem felejtetni, az egekben éreztem magam…És ez az érzés, attól a péntektől fogva bennem van.
Mostanság kezd minden helyes vágányra terelődni, mintha egy teljesen boldog Betti lennék, mint akinek semmi rossz nem volt a múltjában.
5 kg-t fogytam, levették a fogszabályzómat, az arcom már eléggé megjavult….És úgy érzem, lehet, hogy rosszul, de érzek valamit a levegőben. Valami nagyon jót. Olyan megmagyarázhatatlan dolgot.

Ma délután megnéztem egy thrillert, mondhatni inkább egy szerelmes thrillert. A lényege az volt, hogy volt egy háromfős család: anya apa gyerek. A család kap egy dobozt amiben van egy gomb, a lényeg, hogyha megnyomják a gombot valaki a világon meghal, és kapnak 1 millió dollárt. Ha nem nyomják meg akkor elviszik máshoz, és ugyanúgy felajánlják másnak. A nő megnyomta a gombot, kaptak is 1 millió dollárt de onnantól kezdve megváltozott az életük…Ez nem volt elég, hogy azzal a tudattal kellett élniük, hogy a kapzsiságuk miatt egy ártatlan ember meghalt. A legvégén elrabolták a gyereküket, teljesen elvették a gyerek látását és hallását. Az apának adtak egy fegyvert, hogyha megöli a feleségét, akkor a gyerek egészséges lesz, ha nem akkor élhetnek tovább hárman, de úgy, hogy a gyerek se hall se lát…
Az apa megölte a feleségét, persze, úgy hogy előtte megbeszélte a feleségével….
Számomra egy annyira gyönyörű szerelmes jelenet volt a vége, hogy természetesen elsírtam magam rajta. …
Ajánlom mindenkinek: The Box.

Nah gyerekek, lényeg a lényeg, meg tanultam a fájdalmat mosoly mögé rejteni, de nehogy félreértsetek, semmi bajom nincs, nagyon jól érzem magam. Beletörődtem mindenbe, ha ő és én csak barátok vagyunk, akkor is örülök, de ha a következő libertába történik valami, azt se bánom megJJ

"Az életünket totális zűrzavar övezi, de van egy pillanat, amikor ez csak egy múló állapotnak tűnik:
Amikor 2 kéz találkozik, s összesímulnak, az ujjak szenvedélyesen összefonódnak. Ekkor megszűnik a káosz, s a világot tökéletes csönd fedi. Eztán a kezek elszakadnak egymástól, s soha többé nem találják már egymást. A csönd megtörik, s a szomorúság, mint az éj leple, ránk borul. Ez a Szerelem..."

Köszönöm ezt a 10 hónapot:):) Köszönöm, hogy okoztál nekem nagyon nagyon boldog pillanatokat:)
Légy boldog, csak ezt kívánom Neked:)

Betti, aki imád mosolyogni;)

Friends

2010-07-05T21:58:00.007+02:00

Sziasztok!

Na, fiatalok, remélem élvezitek a nyarat! Bár ma kicsit esett az eső, lényeg, hogy utána kisütött a nap...
Benny, Pheet nagyon nagy volt a mai nap :D kicsit elvoltunk... xP

()()()()()()()

Ma is új nap virradt fel. Ma is új kezdet jött el. Eddig kételkedtem benne, de most már nem.
Tegnap még szentül hittem abban, hogy amit érzek az valódi, és nekem arra szükségem van. Nem… ma már tudom, hogy az az ember, aki maszkot hord leginkább magának hazudik. Én nem hazudtam magammal azzal kapcsolatban, hogy nem hiszek a szerelemben, mert tényleg nem hiszek benne, de ő… aki minden emberi érzést tettet és magára erőltet… nem tudom, hogyan lehet így élni.

A mai nap folyamán nagyon sok mindent megtanultam, és nagyon jól éreztem magam. Vicces volt, és megint úgy nevettem, mint régen…

Az előző napok folyamán nagyon sokat gondolkoztam, és mérlegeltem. Rájöttem egy rettentő fontos dologra: nem szabad leragadnom, és megállnom. Nem akarok ott kikötni, mint tavaly nyáron. Soha többé nem fogom hagyni magam ennyire megalázni… és nem fogok feleslegesen szenvedni.
Legalább százszor mondtam, hogy „Vége, elég lesz!”, de soha sem voltam benne ilyen biztos, mint most. Most tudom, hogy én nyertem… ha valaki nem hiszi, járjon utána ;)
Úgy hiszem, Isten útjai kifürkészhetetlenek, és vannak miértek, amikre csak később kapjuk meg a mertjét… észre sem vesszük, hogy ott van mellettünk a segítség…

Betti, neked pedig azt kívánom, hogy ne add fel... tudom, hogy kitartasz és erős vagy. Ott fogok melletted állni mindig, ezt soha se feledd =)

Tudjátok én hiszek az angyalokban… igenis léteznek! Ilyenek az igaz barátok...

"Bízd magad barátokra. De sose vedd a barátság kincsét magától értetődőnek."

Dóry

=)

Success

2010-07-01T01:27:00.002+02:00

Sziasztok!

Na, drágájim, hogy telik a nyár? Remélem élvezitek a napsütést, és ezerrel strandoltok, mert a jó ég tudja, hogy mennyi ideig lesz ilyen szép idő...

.bbbbb.bbbbb.

Tegnap megtudtam egy nagyszerű hírt… ugyanis…
MEGLETT AZ ANGOL KÖZÉPFOKÚ NYELVVIZSGÁM!!!
:D:D:D:D:D:D
Amikor megláttam hihetetlen örömmámorban úsztam. Nem hittem el elsőre… fel sem fogtam azt, hogy sikerült. Nehéz harcot vívtam, de meglett az eredménye…

Volt, hogy fel akartam adni, és azt éreztem, hogy sohasem szabadulok onnan. Kemény, és fárasztó órákat húztam le abban a parányi teremben a többi 10 társammal, akiknek ezúton is szeretnék gratulálni =)
De ugyanakkor olyan is volt, hogy azt éreztem, hogy ez mégis sikerülhet nekem. Voltak órák, amiken megjött az önbizalmam, és jól oldottam meg a megpróbáltatásokat, máskor meg a béka feneke alatt éreztem magam.
Különleges pedagógiát folytattak, amiben nem nagyon szerepelt a tanuló megdícsérése… de talán nem is baj, mert most már tudom, hogy soha semmiért nem küzdöttem ennyire. Ez egy olyan szakasza volt az életemnek, ami alatt nagyon sok mindent megtanultam. A kitartás határtalan mértéke, a barátság ereje és a cél édes íze mind-mind ott lebegett a levegőben.
Nem szeretnék sokat fecsegni, mert már annyi írtam erről az egészről, hogy az már sok is. Hatalmas tanulságokat vontam le ebből, és megláttam, hogy a büszkeség és az irigység hatalmas úr. De nem mindenkinél, épp ezért szeretnék most pár nevet felsorolni, akik rengeteget segítettek nekem és szorítottak nekem.
Köszönöm szépen Bettinek, Rékának, Barbinak, Flórának, Micinek, Nikinek, Annusnak, az összes Lottés csoporttársamnak, a régi kedves ismerőseimnek, a 9.c többi tagjának, akik gratuláltak és Anyunak, Apunak, Maminak, meg Papának. Rengeteg erőt és bíztatást adtatok nekem, amiért hálás vagyok. Ha ti nem álltok mellettem inába szállt volna a bátorságom… köszönöm nektek!

"De nemcsak ezzel, hanem még szenvedéseinkkel is dicsekszünk, mert tudjuk, hogy a szenvedésből türelem fakad, a türelemből kipróbált erény, a kipróbált erényből reménység. A remény pedig nem csal meg (...)"

Dóry

Liebe

2010-06-28T22:05:00.001+02:00

Sziasztok!

Most nem beszélnék túl sokat bevezetésként, csupán annyit mondok, hogy ezt a bejegyzést azoknak ajánlom, akik hisznek az igaz szerelemben tisztaságában és annak szépségének... és Beeny-nek, aki sok érdekes dolgot mondott nekem, amin elgondolkodtam...

Mi igazán fontos az életben?
Mit kell megtennünk mielőtt meghalunk?
Talán találni valakit, akit tiszta szívből szeretünk…
Pár embert már megkérdeztem, hogy vajon ők hisznek-e az igaz szerelemben, és képzeljétek el, h 3-ból 2 hitt. Valaki talán nem meri elárulni, mégis… valakit szeret, és van barátja, barátnője.
Ha tőlem megkérdezné valaki azt mondanám, hogy nem tudom. Lehet, hogy ha valaki megtanítana könnyebben menne, de… épp az a baj, hogy már ebben nem hiszek.
Sok szenvedés, és fájdalom után szerintem jogos, ha az ember egy ideig nem akar újra szerelembe esni. Azaz velem így van.
Aki minden rossz hatás nélkül ízleli meg ezt az érzést, biztos azt mondja, hogy szerelmesnek lenni a világ legszebb dolga… ez talán így is van. De akivel nem így történt? Aki a szerelemnek nem ezt a részét kóstolta? Valaha megtaláljuk azt az egy embert, aki éltünk végig el fog minket kísérni? Létezik ilyen? Vagy ezek csupán átmeneti érzések?
Túl sok a kérdés… és alig van válasz. Erről szól az élet. Nekünk kell megtalálni ezeket az érzéseket és válaszokat, mert így lesz egy egyszerű életből, egy színes, különleges, néha rögös, de nagyszerű életút. Ugyan mi lenne abban olyan élvezetes, ha mindig mások mondanák meg, hogy mi a helyes, és kit kell szeretni. Rómeo és Júlia sem kértek tanácsot…
Szerintem minden embernek más a véleménye erről az egészről. Annyi filmet láttam már, és annyi könyvet olvastam már ezzel a témával kapcsolatban, hogy nem is tudom, hova kapjam a fejem. Mert a szerelem sokszínű. Valakinek fájdalmas, valakinek boldog, valaki fel sem ismeri az érzést, mert annyira távol tartja magától az embereket.
És mikor szerelmes egyáltalán az ember? Ha gyomorgörcse van, ha meglátja azt a bizonyos személyt? Ha folyton csak egy valakiről álmodozik? Megeshet. Mindenki más, és máshogy érez.
Ami engem illet… igazából most kicsit szkeptikusan írom soraimat, mert… nagyon jó érzés, ha az embernek van valakije, aki igazán közel áll hozzá, és szereti őt. Aki mindig ott van, ha nehéz, aki mindig meghallgat. Lehet persze ilyen egy barát is, de… ez több. Ez valami érzés, ami felkap, megragad, és nem ereszt. Sokáig nem ereszt. Hiába van az, hogy néha nem szeret minket viszont az a bizonyos illető, mi akkor is maradunk, és várunk… reménykedünk. Kegyetlen harc, mégis azt érezzük: megéri, megéri, mert bármi megtörténhet. De mikor jön a szörnyű beismerés? Talán ma, vagy holnap, esetleg soha…
Mindenkinek a saját bőrén kell ezt megtapasztalnia. Nehéz dolog a szerelem, de meg kell élni. Biztos állítom ezt. Igen, meg kell élni, mert csodálatos érzés, még ha fáj is egy kicsit. Egy embert feltétel nélkül szeretni… a világ legcsodálatosabb dolog. Elfogadni a hibáit, róla álmodni, neki írni, a szívünkben mélyen őrizni…
Annyi mindent felsorolhatnék, de akkor itt ülnék napfelkeltéig… ezért zárom most ebben a hajnali órában ezzel a soraimat:

„Az élet teljessége és megközelíthetetlen titka, feledtető rejtek a halál ellen, hajszolni az elérhetetlent, és menekülni az elérhetetlen elöl: ez a szerelem értelme és értéke.”

Dóry

Megtörtem, egyedül vagyok, és ahogy a napok telnek, a szívem kihűl ...

2010-06-26T17:23:00.002+02:00

Szép Jó Napot Mindenkinek:):)

Gondolom, nagyon örültök ennek a szar időnek:S Semmit sem lehet csinálni...Se strand, se a medencébe fürödni, minden olyan unalmas.
Bár én Dórival ígyis elég rendesen elütöttük a Hetet;) Hétfőn és pénteken nem volt egyedül progink:D:D

Most viszont egy kicsit szeretnék a gondolataimban elmélyülni. Tudjátok egy hete ilyenkor, annyira de annyira boldog voltam. Tudjátok, hogy egy hete ilyenkor már túl voltunk a nagy partyn?:P Azon a partyn minden megváltozott...Minden.

Az idő haladtával az emberek is változnak. Idővel mindenki leveszi az álarcot, és megmutatja az igazi valóját.
Hogy miért ragaszkodunk bizonyos emberekhez? Miért bízunk meg annyira emberekben? Miért nem tudunk teljesen felejteni? Miért fáj a szívünk annyira amikor visszautasítanak? Miért szeretnénk dolgokat újra és újra átélni?
Ezekre mind megvan a válasz. Van aki rájön/ Van aki nem:)

Őszintén. Most jöttem rá, hogy semmi céllal jöttem ide írni. És most fogalmam sincs miről írhatnék.o.O.

Ahogy írtam, az emberek változnak.
Leírom, hogy bennem mi változott, azóta amióta megismertetek.
Nem érzek fájdalmat...A szívemben. Ami jó is így 10 hónap után...De valahogy minden más lett, mindent úgy fogok fel, mint egy kalandot. A szabályokat megszegem, a korlátokat átlépem, röviden: nem ismerek lehetetlen. Számomra már megszűnt az az élet, hogy rossz kedv, fájdalom...
Az élet túl rövid ahhoz, hogy tökéletesek akarjunk lenni, hogy mindennek/ mindenkinek meg akarjunk felelni.
Most őszintén. Nézzetek magatokba. De úgy jó mélyen. Hányszor volt az, hogy azt mondtad barátnak/barátnőnek, hogy bocsi most nem érek rá. ÉS a háttérben mindig állt valaki, aki azt mondta kislányom/kisfiam ezt nem lehet, ezt ne csináld, ez káros...
Én ezeket meguntam...Én annyira bevettem a LESZAROM tablettát, hogy nem tud érdekelni ki mit csinál. Én az életemet akarom élni. És ha hülyének tart bárki is, hogy nem törekszek a TÖKÉLETESRE /valljuk be! ilyen nincs is/ annak csak annyit tudok mondani. Szívás.
Majd a legvégén, amikor már mindennek vége...akkor fog igazán eldőlni, hogy kinek volt jobb élete...
Biztosíthatlak:D Én nem a tökéletesre törekszek, én a teljes életre.
Amikor majd a pici dolgok döntik el ki a jobb...mint például...mert e küzdeni, merte e a nehezebb utat választani...stb.
De most tényleg gondolkozzatok csak el...Nem tudhatod, hogy mikor lesz a vég. Nem tudhatod, hogy mikor fogsz meghalni, vagy mikor lesz egy olyan dolog az életedben ami az egész jövődet megváltoztatja, romba dönti az eddigi álmaidat..
Semmit sem lehet tudni...ezért nem tervezek én évekre előre...Én csak a mának akarok élni. Nyomot akarok hagyni a világban. Persze nem azt mondom, hogy én akarok vmit feltalálni vagy értitek... Csak teljes életet akarok élni, és persze néhány álmomat feladom, hogy egy másik álmom valóra váljon....
Kezdésnek itt lesz az, hogy mi leszünk az első 4 éves magyar fakt;)

Gondolom, ebből a sok hülyeségből nem sokat értetek, és úgy igazából, nem sokan fognak mélyen magukba nézni...
Na de mindegy. This is me-and my life, my dream, my heart, my soul. THIS IS ME.

Próbálj ne sikeres, hanem értékes emberré válni.:)

Miért csináljam úgy ,ahogy mások?Nem érdekelnek dogmák,szabályok!És nem érdekel,ha rám csúnyán néztek,Ha a földre fekszem és csillagokat nézek;Ha járt helyett a járatlan útra lépek;Ha szavak helyett egy mosolyt kérek;Ne gondold,hogy őrült vagyok:csak Élek!

Dynu°°

Évadzáró epizód

2010-06-21T17:28:00.002+02:00

Hy Everybody:):)

Gondolom mindenki élvezi, hogy itt a nyár, nem kell tanulni, sokáig aludhat, nem zavarja a szülőket, ha éjfélig felvagy és ha a pénteked a nagy bulikkal telik;)

Nah. Kezdjük a legelején.
2009 nyara: Tele voltam félelemmel, hogy milyen lesz az új suli, milyenek lesznek a tanárok, milyenek lesznek az elvárások. De nem ettől féltem a legjobban, hanem a barátoktól. Már júniusban volt egy pár új osztálytárs akit felvettem msn-re. Nagyon kedvesnek tűntek és szimpatikusnak. Szerveztem egy osztálymozit, hogy a gólyatáborban ne legyünk annyira idegenek egymásnak. Sztem jól sikerült;)
Az elkövetkező hónapokban, az osztály egyre jobban kovácsolódott össze. Hát igen, első év, mindenki nagyon kedves, mindneki a jó oldalát mutatja, első hónapokban mindenki tanul, hogy a tanárok ne elgyenek rossz véleménnyel. Mikor már kialakultak a baráti körök, akkor kezdtek az emberek igazán megváltozni...
Amikor azt hiszed minden jó, minden szép, akkor jössz rá, hogy volt akit túl közel engedtél magadhoz, pedig nem kellett volna és volt akitől távolságot tartottál, de nem kellett volna, mert szükséged van rá.
Hát mostanra mindenkiről megvan a magam véleménye, képe. És nem biztos, hogy ezt itt meg akarom osztani:)
Nah a tanulás. Az amit ebben az évben eléggé elhanyagoltam, de őszintén:) Egyáltalán nem bántam meg semmit:) De azért nem panaszkodhatok, hogy szinte semmi tanulással 4,53-as átlagom lesz;) Azért mégse vagyok annyira hülye akkor(A)
Tudjátok az egész osztályból kit becsülök meg a legjobban?:O
És nem azért mondom, hogy a Dóri, mert ő a legjobb barátnőm ,hanem mert ez tényleg így is van.:)
Most gondoljatok bele egy őrült csaj, aki mindent magára vállal, aki eljár nyelvvizsga előkészítőre, gitározik, suliban kitűnő teljesítmény nyújt, és még a magánéletét is tudja irányítani és közösségi életet is él:| Na ez nem semmi kisanyám(Y) Gratulálok Neked, imádlak te ribanc<3

Akkor beszéljünk egy picit a szerelemről is:) Ez se maradjon már ki;)
Amikor elkezdődött a nyár egy másik fiú tetszett, mint most. Egy osztálytárs, a nyár igen jól alakult, nagyon sokat beszéltünk msnen, telefonon.... De valamiért nem hittem benne, hogy ő és én....=(L) áh. túl jó pasi ahhoz, hogy pont velem kezdjen ki. Még szeptemberben szerettem addig amíg meg nem tudtam, hogy egy másik osztálytársamnak is tetszik. Gondoltam: hagyom, nekem esélyem sincs....
És tényleg. A srác már azt hiszem lassan fél éve együtt van egy másik lánnyal.

Szeptember elején bejött egy tanárnő és a jobb keze az osztályfőnöki óránkra:)
Első benyomás: jaj ő a jobb kezem, /hova szarjak?:O/ Nah, lényeg, hogy nagyon nem volt szimpatikus a srác, meg olyan félénknek mutatta magát meg áh, minden más volt, mint most.
Szeptember végén úgy hozta a sors, hogy megismerkedtünk...Hát, tudjátok;) Eléggé kalandos utat kellett végigjárnom, ami nem volt egy leány álom, de végigmentem és ha elestem, volt, hogy feküdtem a földön, de segítséggel vagy rájöttem, hogy fölösleges magamat hibáztatnom, mindig felkeltem.
Csütörtökön lesz 10 hónapja, hogy még mindig szeretem, persze nagyon sokszor volt, hogy legszívesebben kikapartam volna a szemét, meg persze sokszor fel is adtam, meg hitegettem magamat, hogy vége, már nem szeretem, nincs rá szükségem...

Akkor most kicsit más.
JÚNIUS 19(L)
Életem legeslegszebb napja volt:) Aki ott volt az tudja miért;)
Több, mint 9 hónapot várni arra, hogy a szeretett fiút magadhoz ölelhesd, kicsit fárasztó...DE megérte, annyira de annyira boldog voltam, olyan jó volt Őt magamhoz ölelni, érezni az illatát, a kemény testét.
De mindez csak a pia volt, józan állapotban ilyet ő nem csinálna. De nem baj, élveztem és elraktározom a szívemben.
A vele töltött másfél óra megtanított arra, hogy nem mindig kell mindenért küzdeni, a legjobb dolgok maguktól jönnek, megtanított, hogy élvezzem a pillanatot, hogy tudjam elfogadni, ha csak ennyit kapok az élettől. Nem tudom, hogy hogy alakult ez így, hogy ő és én, táncoltunk, feküdtünk együtt. De nagyon köszönöm:)
Másfél óra elég volt arra, hogy a fájó szívemet, meggyógyítsa, már nem érzek semmit, már nem fáj semmi, már nem tudok a rosszra gondolni, csakis a jó pillanatok jutnak az eszembe...
Hát ha ennyit kaptam az élettől befejezésül, akkor nagyon szépen köszönöm. Mert ez a másfél óra sokat tanított nekem.

Nem muszáj mindennek beteljesülnie, néha elég egy jól elkapott pillanat;)

Remélem az előző befejezést nem kell befejeznem, mindenki érti mit akarok ezzel mondani:)
Csak annyit, hogy becsüljük meg amit kapunk, még mindig jobb, mint a semmi;) És ne féljünk az élettől, mert az élet nem annyira rossz, mint amilyennek mutatja magát, csak más nézőpontból kell nézni;)
Ne féljünk megfogni a fiú kezét és elhívni táncolni;) Mert lehet, hogy 9hónap álma válik valóra azzal az egy pillanattal;)

Azt hiszem, ez a június 19-e egy gyönyörű befejezése volt az évnek és egy korszaknak.:)

Úgy érzem, hogy visszakaptam önmagam, újra élvezem az életet. És nem kellett sok hozzá, csak másfél óra, és egy másik nézőpont;)

All the crazy shit I did tonight , Those will be the best memories ;)
The best memories;)<3

Merj álmodozni! Az álmok nem fogynak el;)

Van egy pont, ahol a kislányból nő lesz.
Egy pont, ahol legyőzöd a félelmet.
Egy pont, ahol kiborulsz.
Egy pont, ahol már csak röhögünk mindenen.
Egy pont, ahol már nem agyalsz.
Egy pont, ahol erősnek kell lenned,
és egy másik, ahol elgyengülhetsz.
Egy pont, ahol az extázis kezdődik.
Egy pont, ahol minden bölcsességedre szükséged van,
és egy másik, ahol újra kisgyerek lehetsz, ha arra vágysz.
Mindig van egy pont;)
Gondolkodj! Ne gondolkodj! Éld az életed! Minden fejben dől el- ezt te is tudod;)

Dynus
Az élet nem főpróba;)!

Évadzáró-epizód

2010-06-19T20:27:00.002+02:00

Sziasztok!

Ez a 2009-es és 2010-es tanév utolsó bejegyzése... engedjétek meg, hogy hadd meséljek nektek életem egyik legkülönlegesebb és legnehezebb tanévéről.

Vége. Csak ennyi. Ennek a tanévnek is eljött a vége. Nagyon furcsa, hogy most egy jó darabig nem kell fél 7-kor kelni, és délután a nyelviskolába rohanni.
Megcsináltam a nyelvvizsgámat is, szóval már csak hetek kérdése, és megtudom az eredményt... de most tekintsünk vissza a legelejére.

Ez a 10 hónap az újdonságoknak adott helyet.
Új iskola, új barátok, új tanárok, új nyelv, új kihívás és új én. Ebben az évben hihetetlenül sok élmény ért... kezdem most már megérteni az emberi élet mélyebb összefüggéseit, tudom kezelni a nehéz helyzeteket, és megtanultam alkalmazkodni olyan dolgokhoz, amik nem mindig épp a legkellemesebbek. Megpróbáltam kihozni magamból a legjobbat.

Tudjátok, amikor megismersz valakit akkor ott van az a tévedhetetlen és fontos első benyomás... ami sokszor csal. Gondoljunk csak bele, hány olyan szerelmes van, akik először gyűlölték egymást? Vagy hány barátság megy tönkre azért, mert az emberek változnak.
Sok új emberrel találkoztam... sokuk nem változott, és nem lepett meg az igazi énjével, viszont vannak, akik ledobták az álarcot, és mély csalódást és fájdalmat okoztak.
Vannak, akikkel ebben az évben sokat küzdöttem együtt, és összekovácsolt minket a közös szenvedés, amit el kellett tűrni azért a bizonyos célért.
Ezúton is szeretném megköszönni, hogy befogadtatok a nyelvvizsgás csoportba, és, hogy segítettetek nekem. Csodállak titeket, hogy 6 vagy 7 évet is töltöttetek, és hősiesen kiálltátok a feladatokat. Köszönöm!

Emlékszem, alig 3 hónappal ezelőtt még egy sötét veremben vergődtem én is, ami tulajdonképpen csak egy saját magamnak teremtett rémálom volt, mert nem volt igaz. Én soha sem szerettem őt, csak el akartam érni azt, hogy álljon mellettem valaki, és szeressen egy kicsit... de én nem akartam többet adni, mert éreztem, hogy nem érdemli meg. Felesleges szélmalomharc volt, ami ráadásul hazugságok sorozatára épült.

Azok az emberek, akiket idén megismertem most nagyon közel állnak hozzám. Hálás vagyok nektek, amiért szurkoltatok nekem a nyelvvizsga miatt, megnevettettetek vagy éppen felhívtatok, amikor beteg voltam. Öröke a szívembe vésődtek ezek a csodálatos pillanatok.
Néha nehéz volt, és néha fel akartam adni. Mindig is emlékezni fogok az első középiskolás napomra és azokra az érzésekre, amik bennem kavarogtak.
Eszembe jutott az is, hogy tavaly nyáron mennyire rettegtem attól, hogy majd nyelviskolába kell mennem. Olyan félelmet még soha sem éreztem. Aztán telt-múlt az idő, és én megszoktam a helyet... majd pedig tudatosult bennem, hogy 2 hónap és vizsga. Most pedig vége mindennek. Van, hogy áll az idő, máskor meg csak nézünk körbe és csodálkozva állunk, hogy vége. Ennyi volt. Hivatalosan is kijártuk a kilencediket.

***

"Én sem a múltamban, sem a jövőmben nem élek. Csak jelenem van, engem az érdekel. Ha mindig a jelenben tudsz maradni, boldog leszel. (...) Mivel mindig csak az a pillanat létezik, amiben éppen él az ember."

Dóry

Ha mindig csak elfutsz sose találsz menedéket.

2010-06-09T18:30:00.002+02:00

Szép Jó Napot Mindenkinek:)

Élvezitek ezt a gyönyörű időt?:P Én igen:P Imádom ha süt a nap, az sem érdekel ha szétforr az agyvizem:D Imádom a nyarat<3

Remélem senkit nem fog zavarni, ha most megírom az évzáró bejegyzésemet:D
Tudom, hogy még nincs vége:D De nálam már vége van:D

Szeptemberben még minden olyan fura volt...Még az ismerkedő fázisban voltunk...Aztán szép lassan barátokból szinte idegenek lettek, idegenekből barátok. Szépen kicsiszolódott az a kör amiben mozgunk. Az ember egy év alatt nagyon meg tudja ismerni a másikat...Főleg hogy a nap 6-7-8 órájába össze vannak zárva_ Akarva akaratlanul.
Muszáj a diákoknak megszokni egymást, mivel most még az elején senki nem akar veszekedést...
Számomra egy igen kalandokkal teli évet zárok le.
Volt itt flörttől, bánattól, buliktól kezdve minden amit el lehet képzelni.
Természetesen lesznek pillanatok amiket soha nem fogok elfejeteni;)
Akkor felsorolok párat: Bécs, mozik, Velence, Liberta, kirándulások, nagyjátszó....Sorolhatnám még de nagyon sok lenneXD
Csajok, imádlak titeket:) Annyi mindent köszönhetek nektek, hogy az már határokat is átlép:)<3<3

Na most gondolkozzatok gyerekek:D Mindjárt Füred:P:P
3 óra vonatút:D " éjszaka Dórival, Barbival, Rékával:d
őszintén csajok:D a véleményem az, hogy kurva jól fogunk szórakozni, a másik meg az, hogy :D lila kék foltokkal jövünk majd haza:D
Csikipartyt akarok csinálni:P:P

Na puszilok mindenkit:P
NYÁRRRRRRRRRRRRRRRRRRR<3<3

Bárhogy is bánt és bárhogy is gyötör Az élet rossz, és túl mély már a gödör De kimászhatsz és még kiláthatsz Csak magaddal törődj ahelyett, hogy másokat hibáztatsz. Bármit mondanak, ne törődj vele, Mert a szívedbe, lelkedbe nem látnak bele. Nem tudják, hogy mire vagy képes, csak tedd magad Érzed, ahogy forr a véred Kelj fel és járj barátom, Csak egy karnyújtásra az álom! Én látom tüzet a szemedben Mi ad erőt az útra, a sorsod a kezedben Feledd múltad és nézz a jövőbe Hagyd égni, hogy elmúljon örökre Minden rossz, minden emlék mit átéltél, Hogy a sötétből a fénybe átlépjél.

Dynush.

U.i. Nagyon nagyon várom már a szülinapomat:P És remélem, hogy nem csak egy egyszerű buli lesz:$

It's me, and my heart

2010-06-02T20:37:00.002+02:00

Sziasztok!

Úh, de rég voltam itt... ne haragudjatok, kicsit boldokháza van itt most, de mi a helyzet? Élvezitek ezt a csodálatos esős nyarast? XD kicsit vicces, hogy ilyenkor az kéne, hogy legyen, hogy az ember már azt sem tudja, hogy mit vegyen fel, mert annyira meleg van... most azt nem tudom, hogy melyik meleg pulcsimhoz kapjak... xD hát ilyen az idő...

*-*--*

Most, amikor hazaérkeztem újra jókedvem lett, és újra erőt és bátorságot éreztem magamban. Általában a nyelviskola után mindig lelankad a kedvem, de most épp az ellenkezője történt...
Felkészültem a vizsgára. Meg fogom csinálni. Meg akarom csinálni. Pénteken kezdődik, szombat, majd jövőhét péntek... Azt gondolom, hogy nagyon sokat küzdöttem, és dolgoztam, most már csak Isten akarta dönti el a dolgokat.
Van, hogy megijedek, és félni kezdek, vagy épp elveszítem az önbizalmam, hogy ezt tudom... aztán mégsem tudom... de a legvégén mindig eszembe jut az, hogy meg kell csinálni... egyszer élünk, és azt jól kell csinálni!
Így tettem, amikor a németből vizsgáztam. Erre az eredményemre nagyon büszke vagyok, mert amellett, hogy minden létező időmet az angolra fordítottam,de a német viszgámban, a tesztem 90%-os, a hallásértésem 100%, a szövegértésem 100%, a levelem 100% lett, és a szóbelim is ötös, dicsérettel. Jól esett, amikor mindkét tanárnőm gratulált nekem... azért örülök, mert engem tavaly kitüntettek azzal a díjjal, amit azoknak a németeseknek adnak, akik jól tanulnak, és a német kúltúra is érdekli őket, és ennek érdekében tettek valamit a közösségért. Hű maradtam a díjhoz, és ehhez mérhetően vizsgáztam =)

A nyár hamarosan itt van, és rengeteg tervünk van már. Nagyon nagyon várom már, hogy végre lazíthassunk egy picit =) jó lesz nagyon!

"Egyszer élsz. Csináld jól!"

Dóry

Tudd, hogy játék az egész!

2010-06-01T20:14:00.001+02:00

Hnap majd írok ehhez a szöveghez, csak most nincs időm...

Nézd, te is tudod a végét.
Ez az a film, ahol elsétál a lány.
Ne kérd, ne hidd, hogy könnyű,
szemedbe nézni, félni s eltitkolni, ha fáj.

Mondd miért számít, ez a túl felnőtt világ?
Csak egy álarc, ami véd,
ha tükröt tart eléd,
de én,
én érzem félig élsz.
(Álmodni kell)
Pedig álmomban játék az egész.
Várj, ne engedj még el!

Átléphetsz minden törvényt,
feléghet minden híd,
a hang a szívedből szól rád,
hogy ez csak játék.
Ártatlan minden lépés,
csak álmaid őrizd még, és ha néha megszédít a világ, tudd, hogy játék (tudd, hogy játék)
Játék az egész!

Ne gondolj rá, ma nem számít a holnap.
Ahol a pillanatba lépsz, ott
véget ér a múlt,
Egyetlen bűn ( egyetlen bűn),
ha érezni nem mersz.
És lassan elhiszed talán, hogy nem hiányzom úgy.

Ne fordulj el!
Ha érzed, szétszakít,
Velem vagy mindig,
míg a képzeletbe hív.
(elég egy szó)
De úgy, ahogy én,
(egyetlen szó)

Én érzem, félig élsz.
(álmodni kell)
Pedig álmomban játék az egész.
Várj, ne engedj még el!

Átléphetsz minden törvényt,
feléghet minden híd,
a hang a szívedből szól rád,
hogy ez csak játék.
Ártatlan minden lépés,
csak álmaid őrizd még, s ha néha megszédít a világ, tudd, hogy
Játék az egész!

Átléphetsz minden törvényt,
feléghet minden híd,
a hang a szívedből szól rád,
hogy ez csak játék.
Ártatlan minden lépés,
csak álmaid őrizd még, s ha néha megszédít a világ, tudd, hogy
Játék...
Átléphetsz minden törvényt,
feléghet minden híd,
a hang a szívedből szól rád,
hogy ez csak játék.(Játék)
Ártatlan minden lépés,
csak álmaid őrizd még, s ha néha megszédít a világ, tudd, hogy játék (tudd, hogy játék)
Játék az egész!

Körülnéztem a szívemben,mi az, ami megmaradt, s mit vesztettem.

2010-05-29T22:03:00.003+02:00

Sziasztok!!

Bocsi, hogy egy ideig nem írtam, de sok dolgom volt, vizsgák meg minden szarság...de a héten háromszor is elterveztem, hogy fogok írni, de csak most jutottam ide.
Hol is kezdjem? Talán ott kéne, hogy szart sem értem a sok tanulással, a próbálkozásokkal a este 10-ig tanulásokkal?:O
Igen, szar lett a vizsgám ami azt illeti a nyelvtan és a hallás utáni értés nagyon szar lett, a beszéd ötös a többit olyan 4esre saccolom.
Nem is ez a lényeg...Én a csillagokat is lehozhatom az égről, soha sem leszek jobb, annál ami most vagyok...De nem baj, vigasztal az a tudat, hogy valakinek az utolsónak is kell lenni.:)
Sokat gondolkoztam rajta, hogy mások mért jobbak, és én miért vagyok ilyen, sok mindenre lehet fogni, hogy nem voltam jó passzban, nem figyelte oda, de nem... a legegyszerűbb válasz, hogy nem tudom,béna vagyok. Ennyi.
Én most ezen nem fogok bánkódni, nincs értelme, nincs értelme máshoz viszonyítani magam. Én élni akarok, és ha ez az ára, hogy néha rosszabb jegyek is becsússzanak, hát legyen.
Én a csillagokat is lehozhatom az égről és akkor talán jobb lennék,de az már nem én lennék, a egy kifényesített ember lenne, akinek kevés jut az életből...
De majd ha leszek gyerekeim, ragyogó szemmel fogom nekik elmesélni, hogy milyen élettel teli életet éltem. Milyen hülyeségeket csináltam, csak hogy egy álmom valóra váljon és, hogy ez az egy mellett az össze többi romba dőljön.
A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben hanem , hogy mennyi élet volt éveidben...

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Hogy miért egy Kedves John-os épet raktam ki? Mindjárt rájössz.

Úgy érzem, hogy egy helyes úton járok. Vagyis eddig azt hittem...
Ma volt időm, és rendezkedtem a szobámban, ettől jobban érzem magam:)
Este megnéztem a Kedves John-t, a majdnem két órás film több mint a felét végigsírtam...
Olyan dolgokra jöttem rá, amiket álmomban nem mertem volna gondolni....
Akárhányszor megbántott, akárhányszor veszekedtünk. De még mindig hiányzik:'(
Úgy érzem, hogy megváltoztam, valami...valami hiányzik belőlem, hülyén fog hangzani de talán mintha egy darabomat elvesztettem volna...
Mintha a szívem helyén nem dobogna semmi, mintha egy nagy üresség lenne ott...mindig amikor meglátom, szinte leperegnek előttem az események, most már tisztába vagyok vele, hogy semmit nem jelentettem neki, de akármennyire hazudni akarok magamnak, nekem igenis sokat jelentett.
Ő csak egy fogadást vesztett...én őt.
Ahogy néztem a filmet, rájöttem, hogy egy érzést elnyomtam magamban, valamilyen szinten jó, mert nem ugyanúgy érzek iránta, de még mindig szeretem. Még mindig...
Hiányzik az az ember, akit szeptember végé megismertem, az a kedves aranyos vicces srác...Aki az idő előrehaladtával vagy megváltozott vagy kezdte a saját oldalát kimutatni...nem tudom, csak csak...
Hiányzik belőlem valami, azt hiszem megváltoztam. másképp látom a világot. valahogy. olyan szürkén.
Egy tanárnő megmondta a szemembe, hogy mi a baj...nem volt könnyű de eddig is tudtam, hogy mi a gond. De ez is bizonyítja, ha jelentettem volna neki 20%-nál többet akkor nem azzal foglalkozott volna, hogy milyen az alakom...
De én már csak a szépre akarok emlékezni, a jóra...arra amikor a vonaton egymás mellett ültünk, amikor még gondolni se gondoltam volna arra, hogy 8 hónap múlva sírni fogok miatta...Amikor a szívem majd kiugrott a helyéről, hogy mellette ülhettem, és csak mi 2en voltunk...Amikor még mindenben hittem,hogy szép lehet...

Ha majd egyszer újra olvasod ezt a blogot, amikor én már nem foglak szeretni, emlékezz vissza, hogy valamikor egy lány szeretett Téged...
Egy lány aki bármit megtett volna, hogy viszont szeressék.

Dyna.

Ich kann nicht vergessen=(

2010-05-22T19:31:00.003+02:00

Csokiiiiiii:D:D

Gyerekek. Életem legnagyobb bulijában voltam tegnap. Annyira de anynira jól éreztem magam, hogy azt nem lehet szavakba önteni. Helyileg a libertába voltunk a csajokkal szülinapot ünnepelni. Megünnepeltük Niki és Csaszi 16. szülinapját. Hogy mondjam?:D
Kurva jó volt:P Azt nem részletezem, hogy mennyit ittunk, ittamXD meg hogy miket láttunk ott de azért volt ott minden:D
Szerencsémre a szűk baráti köröm volt ott akikkel egyszerűen fantasztikusan mulattunkLL
Mígnem megláttam, hogy az a srác aki tetszik nekem:$ lesmárolt egy csajt. Mint ma kiderült nem járnak, csak afféle party járás volt.:/ Nem tudom, hogy ezért megéri e a másik szívét megdobogtatni.

LIBERTA<3<3<3

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Most leírok nektek egy történetet. Szerintem meglepő, hogy az idő mennyit csiszol az embereken.

Volt egy lány. Nagyon boldog élet ígérkezett neki. Mindene megvolt, barátok, család minden amit csak a lány akart. Sikeres volt a suliban, verseny nyereségeket halmozott verseny nyereségekre. Mindenki felnézett rá, vagyis így gondolta a lány.
Volt egy barátnője akivel 4 évesen ismerkedtek meg. Szinte mindig együtt voltak, ott voltak egymásnak ha a másiknak vmi baja történt tudtak egymásnak segíteni, csak egy hívásukba került és mindig átmentek egymáshoz ha a másik hívta. A lány nagyon szerette ezt a barátnőjét, az életét adta volna érte.
Telt az idő a lány többi barátnői kezdtek megváltozni, a lány még mindig ugyanolyan sikeres volt, de azt vette észre, hogy már nem felnéznek rá hanem lenézik. A lány elkövetett egy hatalmas hibát, ami az egész gyerekkorát megváltoztatta. Egy hazugság volt. Nem volt elég, hogy a barátai hátat fordítottak neki, ezért a tanulást sem tudta egy könnyen venni, mert a lelke nem a helyén volt. Gyomorgörccsel ment a lány minden nap az iskolába, rettegett nem félt rettegett, esténként sírva borult a párnára, még kislány volt semmit sem tudott az életről, nem tudta, hogy kell magát megvédeni. Ennek a kiborulásnak a vége az lett, hogy a lány osztályt váltott.
Az osztályváltás után kezdett minden megváltozni, a lánynak már nem volt fontos, hogy sikeres legyen, beolvadt a környezetébe, és minden hülyeségben benne volt. Vége lett az évnek és jött a nyár.
Nyáron a lány a legjobb barátnőjével töltötte a legtöbb időt, mivel mind2en tudták, hogy jön a gimnázium és minden meg fog változni.
És minden megváltozott. A lány és a legjobb barátnő egy veszekedés után már több, mint fél éve nem beszéltek egymással. 11 évig voltak legjobb barátok, most már nem is köszönnek egymásnak. A lány szívében egy hatalmas üresség lett.
A lány nagyon félt a gimnáziumtőól, hogy ott is ugyanaz lesz, mint az általánosban volt. De nem! Egy fantasztikus osztályba került a lány. Mindenkivel jóba van. Úgy érzi, hogy mindenki szereti őt. Lehet ilyen.
A lány nem álmodozott ilyenről, ő már csak annak is örült volna, ha egy barátnője van. De sok barátnője van a lánynak, sokan megbíznak benne, és sokan rá bízzák a titkukat. A lány nagyon boldog volt. Szeptemberben tetszett neki egy fiú, de miután a lány rájött, hogy esélye nincs a fiúnál, elvolt keseredve, és nem is gondolt arra, hogy megismerkedik egy másik fiúval. Rá egy-két hétre egy 12.-es fiúval ismerkedett meg a lány. A lány pár hét után szerelmes lett. Felcsillant a remény a szemébe, hogy 2x egymás után nem törhetik össze a szívét. A lány 8 hónapig szerette a fiút, az utolsó percig azt hitte, hogy van esélye.
A lány szíve darabokban hever, ez a 8 hónap annyira megviselte, még ha nem is mutatja ki, hogy a lány már semmiben nem hisz. A lány nagyon sok éjszakán felkel, hogy sír, mintha egy rémálom kísértené, akármennyire akarja, mindig visszatér valamilyen módon a fiú az életébe.
Aztán a lány belenyugodott a múltjába, és talált egy másik fiút aki tetszik neki, míg a lány el nem ment egy bulizóhelyre, és meglátta, hogy a fiú egy másik csajjal smárol...

A lány az elmúlt 1 évben elveszítette a legjobb barátnőjének hitt személyt, 2x egymás után törték össze a szívét, és a lány minden reményét elvesztette. Mindenkinek azt monda, hogy higgy benne, hogy össze fogtok jönni, hogy szeretni fogjátok egymást, de a poén az, hogy a lány ebben nem hisz. A lány már csak élni akar, és el akarja felejteni a múltat, ami mint egy rémálom kísérti őt. Ha elmegy a volt sulija előtt minden eszébe jut, ha elmegy a szeretett fiú mellett eszébe jutnak az emlékek. A lány szabadulni akar, de nem tud. A lány aki ezeket a sorokat írta, végig sírta a sorokat ahogy írta. A lány csak boldog akart lenni... de a lány mostanra csak egy csődtömeg maradt, aki el akarja felejteni a múltat és boldogan akarja élni a jelent és fél a jövőtől.
Nem tudom, hogy miért de 8 hónap nagyon megviselt, hamarabb ki kellett volna lépnem ebből az egészből. De szerettem. Nem akarok szerelemes lenni újra, félek, hogy megint összetörik a szívem, és egy idő után ha ez az emberrel sokszor törtnéik meg egy idő után annyira kis darabokba fog heverni, hogy képtelen lesz szeretni bárkit is.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
El akarok menni, elegem van, a sok vizsga a tz-k....ki akarok szakadni a jelenből és el innen egy olyan valakivel aki minden egyes szavamat megérti, és nem néz le.
Dóri vissza akarok menni Velencébe:'( Veled.

csak egy lány.

"Miért ragaszkodunk még úgy a csomagunkhoz akkor is, mikor kétségbeesve próbálunk továbblépni? Mert mindannyian tudjuk jól, hogy megeshet: túl hamar engedjük el."

Köszönöm^^

Ich bin Humanoid

2010-05-19T20:48:00.004+02:00

Sziasztok!

Miujjság veletek? Élveztitek ezt a gyönyörű időjárást? xDxD

Rékám, végig buszoztuk Pestet ebben az esőben, hajszárítóval kiolvasztottuk a csirkét, és girll sütőben készítettünk muffint :D:D:D hatalmas hétvége volt xP

*-*-*-*-*

Különös hangulattal írom most ezt a pár sort. Most valahogy inkább a mélyen szántó gondolatokra vagyok beálítva.
Régóta nem méláztam ennyit. De komolyan. A vizsgáim egyre közelebb vannak, és egyre több kötelesség nyomja a válam... ugyanakkor ott lebeg a szemem előtt, hogy mindjárt vége... mindjárt vége...

Más lenni a legjobbnak és valamiben sikeresnek lenni. A régi osztályomban igen, én voltam a legjobb, és persze ezért rengeteg bántás ért, de... mégsem ez volt a legnagyobb problémám. A „legjobbaktól” mindig elvárjáák a tökéletes munkát, mert bizony szükség van olyanra is, aki emeli az osztály színvonalát. Kell valaki a „kirakatba” is.
Sikeresnek lenni valamiben már egészen más dolog. A siker mámorító, utánozhatatlan érzés, amiért meg kell dolgozni, de ha egyszer megízleljük, garantált, hogy nem akarjuk elengedni.
Úgy gondolom, hogy nincs olyan, aki minden anyagot kívülről fújna... hisz ki látott már irodalomtanár mérnököt? =) Régen mindenben jó akartam lenni, el akartam nyerni a legfontosabb kitüntetéseket és díjakat, de... mára ez az elhatározás eléggé lelankadt. Most már tudom, hogy azt akarom csinálni, amit szeretek, amihez értek, és bizony ez néha áldozatokkal jár... van, hogy az időmet a matek dolgozattól vettem el azért, hogy lefordítsak egy szöveget, vagy, hogy végre egyszer leülhetek gitározni, és nem érdekelnek az iskolai elvárások.
Sejthetitek, hogy nem leszek jogász, vagy közgazdász, de még orvos sem. Ez nem az én világom... semmi sincs kőbevésve, bármivé válhatsz, ha van elég bátorságod... nem szabad leragadni egy dolognál. Nem szeretek semmit sem halálosan komolyan venni, hisz egyszer élünk, de akkor már éljünk jól! :D
Szeretnék nyomot hagyni a világban, és szeretném, ha sokan emlékeznének a szavaimra, sőt a hírnév is nagyon kecsegetető lenne a számomra xD de amíg lehet álmodjunk, és ne váljunk egy terhelt felnőtté, mert amikor már vissza akarnánk csinálni túl késő lesz...

"A boldogság jutalomként adatik meg neked az alkotó munka után. És a boldogság feltétele a küzdelem, a kényszer és a kitartás."

Dóry

Mein Leben ist glüchlicher ohne Dich. You never loved me.

2010-05-15T20:59:00.006+02:00

Szép jó estét!!

Kedvet kaptam egy picit írogatni. Semmi céllal, csak írni akarok. Remélem senkit nem fog zavarni ha minden hülyeséget összehordok.

Az első tény, hogy boldog vagyok. Már nem érdekel a múlt, mert többségében inkább fájdalmat okoz, mint boldogságot. Kijelentem 8 hónap után tovább léptem. Egy jó nagyon. Magam mögött, hagytam ebben a 8 hónapban sok mindent és sok mindenkit. De nem bántam meg semmit.
Én nagyon szeretek embereket meghallgatni, ha van valami bajuk, vagy ha csak egyszerűen beszélgető társra vágynak, én szeretek az embereken segíteni.
De egy idő után nem bírom, ha valaki csak önmagát sajnáltatja, bunkózik és nem veszi észre, hogy embereket bánt meg....na a nagyképűség a másik:| Meguntam, egyszerűen lefárasztott, és ki akartam lépni az ő elbaszott világából. Elegem lett belőle, és nem hogy kedvelem, vagy szeretem őt egyszerűen undorodok tőle... Persze, biztos én voltam akkora FALUSI paraszt, hogy félreértettem mindent... na ennyit az ő szép világáról.

" Olyan dolgokat ígértél nekem, amit te is tudtad, hogy soha nem fognak bekövetkezni, nem az fáj, hogy összetörted a szívem, hanem, hogy amikor ezeket a dolgokat mondtad a szemembe néztél, és szemrebbenés nélkül hazudtál, én pedig hittem neked"

Néha az ember olyankor is boldog ha nincs barátja/barátnője. Sokszor boldogabb, ha csak élheti a világát, persze kell egy olyan időszak is amikor van egy barát/barátnő akivel nap mint nap egymás karjaiba bújhatnak, esténként édes csókokkal búcsúzhatnak el...de én most nem vágyok ilyen érzésre.
A boldogsághoz vezető út általában boldoggá tesz minket, de egy idő után az út göröngyös lesz és sokszor elesünk, ezek az esések után általában nincs kedvünk tovább harcolni, én sok sok sebbel a szívemben tovább harcoltam, a semmiért. Azért is nem vágyok ilyen nagy lángoló szerelemre, mert 8 hónap megviseli az embert, főleg ha a szíve hajtja...és nem az esze...
Az ilyen nagy sebek mint ez amit maga után hagyott, lassan gyógyulnak be, és az ész soha nem felejti el.... én úgy gondolom, hogy az ilyen pofára esések / csúnyán fogalmazva/ formálják az embert, az emberi természetet, és ezáltal ha ezeket megtanuljuk kezelni akkor a felnőtt korunkban ért fájdalmakat is fogjuk tudni kezelni, de az az ember aki csak a szépet látja a világban és nem érzi az ilyen érzéseket, azok nehezen fognak boldogulni az életben.
megjegyzem: ez az én véleményem:)

Boldog vagyok, boldogabb Nélküled.
És köszönöm Dóri, hogy elvittetek Olaszországba, ez az egy hét alatt nagyon sokat tudtam gondolkozni, és dönteni:) Köszönöm.
Köszönöm barátaimnak, akik mindig kiálltak mellettem, és számíthatok rájuk bármikor.
Barbi: ha bármi gondod van, nyugodtan hívhatsz, akár hajnali 3-kor is, nem vágnám Rád a telefont:)

(L)Dóri,Réka,Barbi,Flóra,Niki,Anna,Bia, Ingrid és a többiek(L)

Köszönöm, hogy vagytok nekem.

Most egy linkkel búcsúzok tőletek, nekem nagyon tetszik a szám.
Élvezzétek az életet, mert szép.:)

http://www.youtube.com/watch?v=p-Z3YrHJ1sU

Dynus, aki csak egy lány volt a sok közül...., valaki életében.

Ciao Italy!

2010-05-14T17:59:00.002+02:00

Guten Abend, Budapest! : )

Miújság veletek, drágájim? Hogy bírjátok ezt az idióta időjárást? XD Bevallom, nekem már elegem van abból, hogy majdnem mindig bőrig ázom... -.-

De hát miért is írok én ma? Bizony, bizony, megkésve ugyan de itt az én beszámolóm Velencéről.

Nagyon jó utazás volt. Rengeteg mindent átgondoltam, és sok időm volt arra, hogy végre letisztázzam magamban a dolgokat. Elfogadtam, hogy ha hazamegyek sok dolgom lesz a vizsga miatt, és rájöttem, hogy mennyire jó érzés, ha vannak igazi jó baártok, akik hazavárnak.

Előttem Bettike már elmesélte, hogy milyen vicces dolgok történtek velünk, szóval nem ismételném, de hozzáteszem, hogy igen, én vagyok a JOBB vezető (legalábbis a bingóhintóban)
A pasikról csak annyit, hogy csalódott vagyok... többet reméltem az olasz pasiktól, de... cööh... nem lettem lenyűgözve. Ellenben a holland fiúk már sokkal jobbak :D bizony, Life is fun xD

Nagyon jó volt ezt az utazást Bettivel megélni, igazán sok élményt szereztünk. Voltunk Velencében, Portugano-ban és Caorléban (mindkettő egy kicsi halászfalu) és Verónában, ahol Júlia sírja található -híres Shakespeare dráma- a Rómeo és Júlia valódi szerelmének valódi helyszínét láthattuk, ami nagy benyomást tett rám.

Szívesen visszamennék még egyszer nyáron is, hisz most nagyon sokat esett ott az eső, és csak úgymond „pancsikolni” tudtunk a tengerben, ami persze nagyon jó volt, de szívesen bevállalnám nyáron is =)

Érdekes, hogy az emberek és az érzelmek néha nagyon gyorsan és hirtelen változnak. Van, hogy csak állni látszik az idő, míg a az adott problémával pepecselünk, ám néha elég egy kis utazás is ahhoz, hogy rájöjjünk arra, hogy hol van az emlék helye az életben...

"Mosolyogj, és az egész világ idiótának fog tartani."

Szeretettel,
A ti Dórytok

Csokihh:)

2010-05-13T19:04:00.003+02:00

Csokihh:)

Hazajöttünk Velencéből:/ /bocsi, hogy csak most írok, de most jutottam ide://

Na a lényeg, hogy nagyon nagyon jó volt.
A szállás:D: nah:D hát kicsi volt. édes. és kicsiXD Az ágy kb akkora volt, hogy pont ráfeküdtél és ha fordultál akkor meg kellett kapaszkodni nehogy leess:D Különben úgy jártam vna én is, mint Dórika:D ugye éjjel 2-kor az a segges még engem is felkeltett az álmomból /ahogy ezeket a sorokat írom röhögök/ bocsi Dóri szeretlek^^
Voltunk Velencében fantasztikus város. A gondolák, a régi házak, a bevásárló sorok áhhh:D nagyon jó hely:/
Veronában megnéztük, hol fekszik Júliánk, és hogy Rómeo hova kiáltozott fel. Verona=szerelmesek városa.
Caorle= egy igazi kis halász falu. Őszintén meg nem tudom mondani mit csináltunk ott:/

A hab a tortán: WINTOUR. Ez úgy volt, hogy a keddi napon sétálgattunk Dórival./ vagyis/ a Sparból sétáltunk haza felé. Bacardival a kezünkben. És mondtam neki, hogy nézd ott a két helyes srác, elkezdtünk arra menni és a fiúk meghallottak minket és hátrafordultak és megvártak minket, elkezdtünk beszélgetni és azt hitték, hogy alkoholisták vagyunkXD és meghívtak minket a mini clubba XD /mert normális diszkó nem volt/ és keddtől kezdve minden nap mentünk a szemünket legeltetni. De megérte:D azok az alsógatyák, a mosolyok, a zene XDLL
Tanítgattuk nekik a szia-t magyarul amit még ki is tudtak mondani nehezen, de a hogy vagyok csak így: kogy vagy?:O
Utolsó nap Dóri apuja csinált egy pár képet a srácokról:L és a club végén egy-két közös képet is csináltunk a fiúkkal LL
u.i. Tijs a fejét a vállamra hajtotta:L
LIFE IS FUN^^

Bringóhintós sztori: béreltünk minap egy bricót és úgy volt, hogy negyed órát Dóri negyed órát én vezetek. Nem titkolom: Dóri jól vezet:|
Aztán mikor az én kezembe került a kormány:D addig nem volt semmi baj, míg egy nagy kanyarhoz nem értünkXD Dórika jól belehajtott én meg nem bírtam bevenni a kanyart. Jó, hogy ott volt az a patka, mert ha nincs ott akkor asszem a bokorban kötünk ki:P Na a lényeg, hogy a patka állított meg engemXD és Dóri kidőlt a fűre, én meg szakadtam a röhögéstől miközben megnéztem hogy nem lyukadt e ki a kerékXD
Vezetői engedélyt nem fogok egyhamar kapni:D

Az eső sajnos sokat esett, de semmi baj mivel mi így is kihasználtunk az időnket. Első nap nem érdekelt minket, hogy ruhában voltunk, és hogy hideg volt a tenger:D Fogtuk magunkat és belefutottunk a tengerbe LL Aztán csütörtökön és pénteken is fürödtünk, élveztük a hullámokat LL
Minden este néztünk valami filmet:DXD Kicsit sokat néztünk meg sztem XD
Sok szép dolgot is vásároltunk, mint magunknak mint ajándékba:D
Annyi szép képet csináltunk, meg köhöm 18-as karikás is van egy kettő:D:D

Nagyon jó volt ez az egy hét, elszakadni a hétköznapoktól, nem gondolni !senkire! és lustálkodni, semmi tanulás semmi para, és rossz kedv.
Jót tett, hogy egy hétig nem láttam egy bizonyos személyt- sikerült őt nagyon alacsony szintre lehozni a szívemben. Nem mondhatom azt, hogy már nem szeretem mert akit az ember szeret azt soha nem tudja elfelejteni, de elegem lett és jobb nélküle!!!
Meine Welt ist glüchlicher ohne Dich. Endlich. Ich liebe dich nicht. Schon.

Mostanában minden kezd helyes vágányra terelődni. Nem akarom elszólni magam de most az arcom is szebb, vagyis nem tiszta pattanás, a fogszabimat leveszik július elején, most már csak egyetlen álmom van, /lefogyni:D/
És ha ez meglesz, akkor talán elfogom magam fogadni és ez által más is el fog fogadni.

Nem akarok szerelmes lenni újra, vagyis egy ideig nem...most élvezem az életet, és szabadon nézhetem a helyesebbnél- helyesebb fiúkat. Szó se róla van egy kurva helyes:O de esélyem nincs nála:/ Nembaj, álmodozni még lehet:)

Dóri: Soha nem fogsz veszíteni. Mert ez nem egy életkép, ez egy életérzés:):) Imádlak és köszönöm, hogy elvittetek Velencébe. Soha nem fogom elfelejteni a közös pillanatokat:)

"A harcos (...) elfogadja, hogy ellenségei azért vannak, hogy próbára tegyék bátorságát, kitartását és ítélőképességét. Ők sarkallják arra, hogy harcoljon az álmaiért."
"Az élet nagy titka az, hogy nincs nagy titok. Bármi legyen is a célod, elérheted, ha hajlandó vagy érte tenni."

Dynush^^ aki soha nem adja fel az álmait()

In die Nacht

2010-04-30T21:20:00.002+02:00

Sziiiaaassztoook!

Bizony, drágájim az idő eljött. Emlékeztek, amikor februárban említettem először, hogy lehet, hogy lesz Velence? Hát elérkezett ez is. Minden, amire tülremesen várunk, egyszer csak eljön… felesleges sürgetni a dolgokat.

Bevallom, most kicsit feszengve hagyom itt a „hétköznapijaimat”. Amúgy is mindig nagy a honvágyam, annak ellenére, hogy imádok utazni, de… most más a helyzet. Megvannak a vizsgaidőpontjaim. Június elején nekivágok, és leteszem a középfokú angol nyelvvizsgát. Most tudatosult csak bennem, hogy itt van a nyakamon. Mindent bele kell adnom, mert meg akarom csinálni. Komolyan… ne nevessetek ki, de… sokat tanultam, és… szeretném, ha meglenne az az egy szem papír róla.
Ám, most eljött a pillanat, hogy búcsúzzak. Kicsit félek, hogy pont most utazok el, de… kell a pihenés, és még soha sem jártam Velencében =)

Drágáim, vigyázzatok magatokra, és legyetek rosszak ;) Nagyon fogtok hiányozni =’(

De majd jövök, és mesélek… biztos vagyok benne, hogy jól fogjuk érezni magunkat ^^

"Az emberekben él a vágy, hogy bejárják a földet. Mászunk, járunk, aztán futunk, mindezt azért, hogy egyre messzebb kerüljünk attól a helytől, ahonnan jöttünk: otthonról. Tapasztalatból tudom, milyen csodálatos érzés, amikor megváltozik a környezetünk, és most azt is tudom, hogy otthon maradni, hagyni másokat elmenni, maga is egy fantasztikus utazás. Mert amikor elengedünk valamit, helyet teremtünk valami egészen másnak (...), valaminek, amit nem vártunk (...), valaminek, amitől az otthonunk váratlan kalandnak tűnik, utazásnak, ahol minden sarkon új kincsek várnak, ahol a világ a teljes bonyolultságában eljön a lakásunkba, mert a végén az erő nem csak azokkal van, akik elmennek, de benne van abban is, amit maguk után hagynak."

Dóry

Carry out

2010-04-23T19:02:00.000+02:00

Schönen guten Abend!

Hát végre ez a péntek is eljött. Szerintem ez a legeslegjobb nap az egész héten =), meeert péntek ^^
Mindent egybe vetve nagyon jó kis nap volt, bár, mikor már eljön így a hét vége eléggé elfáradok.
Maa voltam fodrásznál, és azt mondtam: ”Vágjunk bele!”. Bizony… csináltattam magamnak egy új frizkóót ^^ Jóóó azért nem kell akkora nagy változásra gondolni, mivel csak a hosszából vágtak egy picit, és kérésemre „lépcsőzetesre” csinálták meg xD. Ugye milyen izgi?? xD

Betti, Barbi nektek üzenem, hogy nem ér egy értelmileg sérült egyeden így nevetni! Bántja a lelki világom! xD

*-*-*-*-*
Ma nem szálltak meg a szokásos nagy gondolatok, mégis azt éreztem, hogy írnom kell. Mert valamiért érzem és tudom, hogy ez segít nekem. Segít abban, hogy a problémáimat ezáltal is kiadhassam magamból, sőt még a művészi vénámat is megcsillogtathatom =)

Hamarosan pedig elérkezik annak az ideje, hogy utazzunk. Bizony, drágáim, Betti és én ellátogatunk a napfényes Olaszországba, pontosabban Velencébe. Már nagyon várom!!
=) Jó lesz kiszakadni a hétköznapokból, és pihenni egy kicsikét…

Csekkoljátok az új kedvenc számomat Justintól és Timbalandtől! Itt a péntek, ráázzáátok! xD

Dóry

Idézetek:)

2010-04-22T18:01:00.003+02:00

"Nehéz abbahagyni a sírást, mikor csak az a személy tudna téged megvigasztalni, és az az aki miatt sírsz."

" Csak sétálok...s egyszer csak észreveszem hogy hol vagyok...itt már jártam..Vele voltam itt...Vele nevettem itt...Ő volt az aki megmutatta nekem az élet derűsebb oldalait aztán...eljött egy nap és többet nem mutatott...többé már nem voltak derűsebb napok..eltűntél..és azóta csak kereslek...mindenütt csak téged kereslek...utánad vágyom de már nem lellek...csak a hiányod."

" Bolond szív mindig arra vár, aki az életben többé nem jön vissza már."

" Hiányzik az érzés, mit melletted éreztem,
Hiányzik az idő, mit veled tölthettem,
Hiányzik amit adtam, s amit cserébe kaptam,
Hiányoznak az emlékek
és a veled töltött gyönyörű szép percek. "

" Oly szomorú egyedül lenni,
valakit mindenütt hiába keresni.
Valakit várni,
ki nem jön többé soha,
feledni valakit,
lehetetlen csoda.
Mert akit szeretünk,
nem feledjük soha."

"A remény ad erőt, hogy a nappalokat és az éjszakákat elviseljem... S reménykedve várom a percet, mikor ismét angyali szemébe nézhetek."

"Amint múltak a napok, megfásult, elzsibbadt benne valami. Szinte elfelejtett mindent, ami volt. De azért szenvedett. Mert ha nem is gondolt arra, ami volt, érezte, hogy az, ami volt, már nincsen, mint az állat, mely múlton és jövőn kívül az örök jelenben él, mint az a kutya, mely nem kap enni, s nem tudja, hogy mi bántja, és mégis folyton odavánszorog az üres ételes táljához, körülszaglássza, s miután látja, hogy semmit se lát, csüggedten a vacka felé kullog, vissza-visszasandítva."

„Egy tanács: Vigyázz magadra!
Egy kérés: Ne változz meg!
Egy kívánság: Ne felejts el!
Egy hazugság: Nem szeretlek!
És egy igazság:
Borzasztóan hiányzol!”

"....megállapította magában, hogy az őrületbe kergeti ez a nő, de ő már képtelen meglenni e nélkül a szenvedés nélkül."

Now I hope forget You, and never again wait for You!

Sajnálom, tudom kicsit sok idézet, és lehet, hogy valakinek már sokkoló, de msn-re már nem írok ki idézeteket, és mivel nagyon szeretem őket ezért valahol ki kell élnem magam.

Ich möchte mich endlich erholen, den grauen Alltag vergessen, nichts machen, den ganzen Tag faulenzen....

Nagyon hiányzik:(:(:(:(:(:(:(:(:(:(:(:(

Gonna be ok...one day

2010-04-21T19:01:00.002+02:00

Szép jó napot minden Kedves olvasónak! /nem, mintha lenne/

Dóri, soha nem szóltam még hozzá a bejegyzéseidhez. De most megteszem.
Higgy benne, hogy sikerülni fog. A sok fáradozás meghozza a gyümölcsét. Ich glab'an dich:) Tudom, hogy nagyon ügyes vagy és menni fog az angol nyelvvizsgád. Tudod mit mondtam ma neked a játszón? Hogy kit tartok a legtöbbre?:) Csak emlékezz erre és menni fog;)

Sajnálom, hogy eddig nem írtam, de én is úgy vagyok vele,mint Dóri, azt akartam, hogy lenyugodjon az érzés...de rájöttem pár hét után, hogy nem tud. Szóval muszáj írnom, talán könnyebb lesz, valaki azt mondta, hogy ne írjak, csak magamnak teszek vele rosszat, mindegy, hogy mit teszek. Így is rossz, meg úgyis.
Akármennyire akarok, nem tudok szabadulni a "fejemben üvöltő hangoktól". Próbálom. De nem megy. Már rájöttem, hogy fölösleges küzdeni, nincs miért:( De vannak olyan pillanatok amikor vissza-vissza tekintek a múltba. Nem kéne. Már egyre kevesebbet gondolok rá, nem ver úgy a szívem, ha meglátom...csak néha...
Még mindig tele vagyok megválaszolatlan kérdésekkel, de már nem teszem fel hisz tudom, hogy választ nem fogok rá kapni. De egyet fel fogok tenni...nem érdekel, muszáj tudnom, hogy teljesen hiába volt ez az elmúlt pár hónap vagy volt valami értelme. Nem hibáztatok már senkit, főleg nem őt. Talán én voltam elég naiv és nem hittem másoknak...mert szerettem és ez elvakított....
Egy párszor voltak csúnya megjegyzései, de most már próbálok csak a jóra a szépre gondolni. A mozira, a sétákra, a csokira, a mosolyára...
Gonna be ok...one day...one day....

Néha elegem van az életből, hogy én miért nem lehetek jobb, nekem miért nem lehetnek max pontos dogáim. De rájöttem, hogy nem kell az nekem, boldog vagyok. Így ahogy vagyok.Ha változtatnék a hozzáállásomon, az már nem én lennék, az egy másik Betti lenne.... Nem fog a világ összedőlni, ha egy két dogám rosszabb...vagy ha egy álom nem valósul meg. Az élet pörög tovább...mert lehet, hogy jön egy újabb álom-egy szebb jobb és lehet, hogy ahhoz kapok kedvet és az előzőt elhagyom. Nem akarok maximalista lenni, nekem jó így ahogy van, senki nem mondja meg, hogy mit csináljak és mit ne. A saját életem kovácsa vagyok...én alakítom a jövőm a jelenem....szóval ha elakarom szarni hát elfogom, majd tanulok a hibáimból.
"Az élet nem főpróba"

Néha viszont hányingert kapok egyes emberek viselkedésétől....hogy csak akkor tud bármit kiírni msn-re ha van pasija...vagy a kétszínűség...a hazugságok....égnek áll a hajam tőle:O Undorító, hogy emberek mit tudnak az embertársukkal tenni....

Ma.újra.TheBigPlayGround(L) jó volt, nagyon jó volt. Sokat beszélgettünk, gondolkoztunk az élet nagy dolgain.
Kerestünk bizonyos rajzokat, írásokat de vagy lekopott vagy átfestették...egy idővel minden elhalványul...
És igen Dóri, ez az élet, amit mi élünk, mert így majd lesz mit mesélnünk az unokáinknak...és ők majd csodálkoznak, hogy a nagyanyjuk milyen kalandos életet élt.

"nem kételkedek benned" Ich glab'an dichLL
Liebe dich sehr<3

Everybody says the time heals the pain...Gonna be ok..one day
I'm cool
I'm great
I'm a jerk
I feed myself lies
With words left unspoken because
That Day never came That day never comes.

/Őszintén remélem, már nem olvasod a blogot:)/

Puszilok mindenkit:)

Nach dir kommt nichts

2010-04-20T20:06:00.004+02:00

Szijasztok, drágáim!

Süt a nap, a nyár már vészesen kopogtat az ajtónkon, úgyhogy remélem mindenki jár bulizni ezerrel xP
Bocsássatok meg, hogy ilyen sokáig nem írtam, de megvártam, míg a fejemben és a szívemben szépen leülepednek az érzések és az élmények.
Csajszikáim, ezúton is megüzenem nektek, hogy imádlak titeket! =)Őszintén, rég nevettem ennyit egyhuzamba. Réka, igen, az állatoknak ugyanúgy két neműk lehet xD

** ** **
Az élményeim a fiúk terén most is bővültek, úgyhogy, minden hölgy figyelmébe ajánlom, hogy csak óvatosan a francia fiúkkal… tudniillik egészen addig nagyon szívesen csábítanak bárkit, amíg észre nem veszik, hogy az MSN képük a barátnőjük fotója… xD Egyszóval nem szeretik túlzottan az elkötelezettséget, ugyanakkor bármilyen DISKURÁLÁSBA benne vannak xD
Most mondanám, hogy megint belefutottam egy zsákutcába, de mégsem teszem, mert ez vicces volt, és egyáltalán nem szólt komoly érzelmekről… csak buliztunk xP

A mai írásom egy részét a magyar óra ihlette meg. Tudjátok, néha csak a saját problémáinkba merülünk bele, és közben észre sem vesszük, hogy milyen gyönyörűen süt a nap, vagy éppen elhaladunk valami piciny hétköznapi, apró csoda mellett, ami fel sem tűnik.
Az a baj, bevallom nektek őszintén, hogy… nagyon sok minden a nyakamba szakadt, és ettől néha eléggé bepánikolok. Félek, hogy esetleg valamit nem sikerül jól megcsinálni, vagy valamit elfelejtek… és ezek sajnos eléggé sokszor bekövetkeznek. Természetes, hogy hibázni lehet, és ki lehet javítani, de ha egy nyelvvizsgáról van szó, már nagyobb a tét. 1 hónap és vizsgázom angolból… ijesztő mi? Hát még én, hogy meg vagyok ijedve… xD főleg, hogy fenyegetnek minket azzal, ha ilyen „gyengék” vagyunk, nem fog sikerülni. Nem értem… tényleg nem. Foggal-körömmel küzdök, tanulok és szorgalmas vagyok, de még nem elég jó. Azt hiszem, ha nem fog sikerülni szomorú leszek… szeretném ugyanis, ha végre egy dologban szerencsém lenne, főleg azután, hogy zsinórban ennyiszer pofára estem. Igen… néha ezeknek a régi hibáknak tudom be a mostani bénázásaimat.
Én nem tudom, hogy te tényleg vak vagy, vagy egyszerűen csak nem ugrasz fejest olyanba, ahol nem érzed jól magad, de… valamit nem vettél észre. Tudod, aki hibázik, és bocsánatot kér, az valóban sajnálja… tudod most... azt hiszem ismét elegem van, és téged hibáztatlak... mert átgyalogoltál rajtam. Igen sokszor.
Kérlek, Istenem, add, hogy soha se találkozzak vele újra!!! =)

Ezt a bejegyzésemet azoknak ajánlom, akik mindig felvidítanak, és magukhoz ölelnek, esetleg egy fárasztó hétfő után megnevettetnek =)
Mára pont ennyi lesz elég. Vigyázzatok magatokra!

"Nach dir kommt nichts…

Du bist und warst… und wirst nie wieder alles sein
Ich bin und war
… und werd nie wieder glücklich sein
Ich hasse dich!"

Dóry

Why?

2010-04-07T20:55:00.001+02:00

Szerda.

Szijasztok, drágájim! Miújság arra? =) Remélem élvezitek a tavaszi nap meleg, simogató sugarait…

A szokásos hülyülésen, és jó poénokon kívül semmi egetrengető dolog nem történt xD… jah, de mégis: Rékával deszkások leszünk… bizony, hamarosan meg lesz az első gördeszkánk ^^

36363636363636

Az elmúlt napokban, főleg így Húsvét tájékán megint csak nagy bölcsesség környékezett meg…Rájöttem, hogy a vidámság, a jókedv és a boldogság 2 nagyon különböző dolog. Mondhatni, hogy nekem mindig jó a kedvem, és mindenen minden percben tudok nevetni, de… ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy boldog is vagyok. Óriási különbség van.

Annyi, de annyi dolog megváltozott… elég, ha csak egy évet lépek vissza. Annyira más volt minden, annyira más voltam én… most máshogyan gondolkodok, és rájövök, hogy sok dolog kivett belőlem fontos energiákat. Az a baj, hogy néha még magamat sem ismerem. Nem tudom, hogy fáj-e még… nem tudom, hogy most vége, vagy mi van. Sokan megtették, de én nem fogok utálkozni, vagy bosszút állni. Ugyan minek? Az csak pár percig segít. Látod… és itt van valami… nem ismertél igazán engem… sőt, semmit sem tudtál rólam. Senki sem ismer szerintem igazán. Vannak dolgok, amiket ötvenszer elmondok, persze, ezeket könnyű megjegyezni, de… én senkinek sem szoktam a problémáimról beszélni. Nem vagyok az a fajta. Pont ezért maradnak rejtve egyes dolgok, de én nem is bánom… olyan ember vagyok, aki még nagyon nagyon sokáig fogja keresni az útját, és jelenleg azt érzi, hogy mindjárt megfullad abba a szobába, ahova bepasszírozták…
Félreértés ne essék, én jól vagyok, és nem vagyok egy pszichopata xD csak kicsit… hogyismondjam… az a zizi fajta ^^
Minden rémálomból felébredünk, és én is fel fogok… érezem, hogy a legrosszabbon már túl vagyok, és közel a reggel…

„Everybody says, that time heals the pain…”

Dóry

Lebe deinen Traum

2010-04-04T21:03:00.003+02:00

Köszöntök mindenkit!

Rég nem írtam már, de mag van rá a nyomós okom.
Március utolsó keddjén Dórikámmal és kedves családjával Bécsbe ruccantunk ki. Th- koncertre mentünk.
Na de kezdjük az elejétől. Kocsiba filmet néztünk és hát leköptem a képernyőtXD Bocsi Dóri nem direkt volt:P Aztán Jolán /GPS/ elvitt minket Szlovákiába. Az ország szélén megálltunk és Erzsikéék megnézték térképen, hogy mégis hol vagyunk. Dórin már látszott, hogy kivan szegény fogta a fejét, meg folyamatosan mondta, hogy nem fogunk odaérni szar helyünk lesz stb. Na a csúcspont sztem ott volt amikor elkezdtünk körmöt festeni! Mozgó autóban. Gondolhatjátok. Szülők csak a kárpitot féltették:P
Mikor megérkeztük Bécsbe elfoglaltuk a szállást:D először németül dumáltunk aztán Dóri anyukája jobbnak vélte ha ő elintézi angolul XD
Lepakoltunk a szobánkba, abba a csodálatos második emeleti pár négyzetméteres lyukba:D
És :P elindultunk megkeresni az U6-ot amivel elmentünk a Stadthalléig. Dóri végig félt, hogy nem lesz jó helyünk. Őszintén szólva én az egész koncerttől féltem, mivel nem vagyok egy hatalmas fan. Most már beláttam hatalmasat csalódtam. FANTASZTIKUS VOLT:)
Kb. 1,5 órát álltunk kint miután bejutottunk:P Ajjajj. Milyen jó helyünk volt:P Utána még bent kb. 1 órát álltunk.
ÉSSS:P Elkezdődött végre a konci:P A "komm" számukkal kezdtek, már itt éreztem, hogy nagyon jól fogom magam érezni;)
FANTASZTIKUS VOLT a konci. és utána jó kedvünkbe hazamentünk a szállásra:P Na innen jön egy kisjó rész:P
Felmegyünk nagy jó kedvünkbe a második emeletre. erre látjuk Dórival, hogy srácok beszélgetnek a folyosón. Rá kellett jönnünk, hogy egyedül vagyunk lányok a többi 10-12 szobát fiúk lakják, kosaras fiúk:P Gondolhatjátok, milyen jóó testük volt:$
Zuhanyozni akartunk menni, de rájöttünk, hogy a zuhanyzó a folyosó végén van, szóval végig kell mennünk a fiúkkal teli részen:O
Kimegyünk..erre egyik srác kisgatyában...másik meg csak pólóban./ azt nem tudom, h volt e rajta alsónacc/
Jó menjünk- gondoltuk Dórival- zuhanyozni csak kell. Sima ügy végigmentünk a folyosón, be a zuhiba:O Na ott azt hittem, elhányom magam olyan szar szag volt:D Egyik zuhanyzóban: zokni, másikban: női dologXD harmadik meg csak büdös volt magában. Fogat mostunk és visszamentünk a szobánkba.
A jó része akkor kezdődött amikor lefeküdtünk az ágyunkba és halljuk, hogy kopognak az ajtón:O Na bazz. Kimegyünk senki sehol. Csak a szemben lévő ajtót látjuk csukódni. Lefekszünk megint. Erre megint kopognak... Na ez eljátszódott kb 5x miután a fiúk nem mentek be a szobába hanem megálltak kint, mi meg elkezdtünk velük dumálni én németül Dóri angolul:P
Aztán a lényeg az volt amiket mondtak: Komm...diskutieren...5 € pro Stunden....
Az ágyamról már nem is beszélek. Vagyis az ágyneműhuzatomról:O érdekes foltok voltak rajta:S fuhj+o( nem baj;) bevetettem a Balatoni pózt:P
Reggel arra ébredünk, hogy kopognak:O Megint. Kómás fejünkkel kiállunk és elkezd Dóri velük dumálni franciául. Mivel kiderült, hogy franciák...érdekes volt reggelre már elfelejtették német tudásukat meg az angolt, mivel szinte szart se értettek abból amit mondtunk. Na mind1:p
Azt hiszem nagyon nagyon jól szórakoztunk:P
Hazaúton beugrottunk nem tudom hova vásárolni. Dórival elvoltunk:P
És mind2en vettünk magunknak egy cukcsi lábbelit:P
Dóri nagyon szépen köszönöm Neked és családodnak, hogy elvittetek engem. Nagyon jól éreztem magam

------------------------------------------------------------------------------

Csütörtök+péntek:
Semmi különöset nem csináltam azon kívül ,hogy gondolkoztam, gondolkoztam az élet dolgain, a barátokon...
Rájöttem, hogy a barátoknak kell néha egy kis szünet,nem kell mindig egymás nyakában lenniük, néha kell egy kis szabad tér mindenkinek amikor kiéli a vágyait. EGYEDÜL. De ezek a szünetek miatt semmi sem változik, minden megmarad úgy ahogy volt.
A barátok olyanok mint a csillagok...
Aztán gondolkoztam más vkin is... Még mindig nem tudom..
Én voltam túl naív, én gondoltam, hogy máshogy is lehetett volna. Talán tényleg én voltam a hülye és nem kellett volna benne hinnem.
Tényleg én rontottam el mindent az őszinteségemmel? Vagy más az elején esély nem volt rá:/ Nem tudom mit kéne hinnem:/
Na nem baj, tanulópénz;)
Nem akarok többet erről írni, már TÉNYLEG le akarom zárni...Végleg.

Na pusszantok mindenkit, és ha már ezeknél a sooknál jársz akkor elismerésem Neked, hogy voltál olyan kedves és elolvastad;)LL

Jó a kérdés,
Hogy te meg én
Meddig lopjuk egymás idejét.
Nálam tele a pohár,
Sőt, több ez már,
Mint ami belefér!
Bárhogy szeretnéd,
Most ne szakíts félbe,
Tudod, azt nem bírom.
Ha álmodok veled még,
Csak a megszokás parázslik bennem.

Dynus voltam^^

Sweet Nightmare

2010-04-02T21:15:00.002+02:00

Sziaaasztok!

Hát beléptünk a bolondos áprilisba is… szeretem ezt a hónapot, mert ez a tavasz közepe, és pont olyan szeszélyes, mint én xD

Tegnap Rékával és Nikómmal (LL) bementünk vásárolni a Westendbe. Nem tagadom, egész aranyos összeget hagytam ott, de most naaa! Vettem két VANS pólót, amik hihetetlenül jól néznek ki… odavagyok értük xP

Nagyon jól elvoltunk a csajokkal… nevettünk, szórakoztunk, és lekéstünk minden lehetséges tömegközlekedési eszközt xD kicsit tudunk ^^
Arról ne is beszéljünk, hogy reggel amikor felkeltem, kómás fejjel lépdeltem kifelé, lenyomtam a kilincset, ééés… fogkrémbe tenyereltem -.- köszi Apu (L) xP

67676767676767

Ma pedig semmi érdekeset nem csináltam (Y) xD csupán reggel Rékámmal tekertünk egyet az edzőteremben. Tudjátok ez amolyan nyári tréning… xD

Szokásomhoz híven kicsit elgondolkoztam… de most bizonytalan vagyok magamban, mert egyszer fent, egyszer lent. Tudom, gáz, hogy folyton erről írok, de hát… ez az életem egy része. Egy része, amit nem tudtam megállítani, hagytam, hogy mindennek bedőljön, és minden hazugságot elhiggyen. Sokszor nagyon sötétek voltak a dolgok, de rájöttem, hogy lehetsz rossz, vagy valami horrorfilmes gyilkos, de soha sem fogsz nyerni. A rosszak mindig alul maradnak, és -hogy halmozzam a közhelyeket-, mindig a jó győzedelmeskedik… ez az élet rendje. Ha nem így lenne, most én sem tudnék szembeszállni veled… de én megmerem tenni…

"Én többet nem kérdem már, hogy ki volt az a lány,
kinek az arcát nem ismerem.
Hiába magyarázod, úgysem hiszek neked,
többet vissza ne gyere.
Miért nem lehet őszintén ezt, ennek rossz vége lesz,
többet nem bízom benned.
Hiába keresem már, eltéptem a képeket,
amiken együtt voltunk rég..."

Dóry

"Für mein Engelchen"

2010-03-31T21:05:00.003+02:00

Bonsoir!

Remélem örültök, mert újra itthon vagyok xD. Bizony, bizony hazatértem a csodálatos bécsi koncertről. Gyerekek… egyszerűen nem tudom szavakba önteni. Hihetetlenül jó volt… =)

Már az odaút is érdekes volt, mert ugye az őseimmel és Bettikével mentünk, aki mellesleg filmnézés közben leköpte a képernyőt xD respect…3 uncsi, de vicces óra után elértünk Bécsbe. Elfoglaltuk a szállást, de úgy, hogy anyám megkért, hogy én csekkoljak be németül *-* érdekes volt, de nagyjából sikerült xD Na ezután totális rohanásba torkollott minden… gyorsan megkerestük az U6 Handelskai megállót, és fel is szálltunk. Jó sokat utaztunk a Stadthalle-ig de megérte xD. Bevallom, kicsit aggódtam, mert egyrészt féltem, hogy rossz helyünk lesz, másrészt, viszont azt akartam, hogy Bettinek is tetsszen… és ő kicsit kevesebb idő óta fan, szóval aggodalmaskodtam, de ezek szerencsére elmúltak…xP

Amikor megérkeztünk bizony volt már ordítás, és egy jó hosszú sor is. Bizony beletelt, másfél órába, míg bejutottunk. Amikor beengedtek, szinte rohanni akartam, de lenyugtattam magam, és nyugodt tempóban beléptünk a hatalmas csarnokba, miután még egyszer megnézték a jegyeinket.Azonnal rohantam a korláthoz, és leírhatatlanul boldog voltam, hogy mindössze 20 méterre vagyunk a színpadtól, és egyetlen fej sem lóg bele a képbe! =)

Bettimmel még egy órát ácsorogtunk a TH-s zászlónkat lobogtatva, mert az egész csúszott, mivel álltak még kint fanok.Viszont volt egy érdekes dolog… a közvetlenül a színpadnál álló tömegből sikolyok hangzottak fel, és mindenki a tribün fele nézett… feltűnt két nagyon ismerős alak, ráadásul az egyiknek olyan világító földönkívülis ruhája volt. Na ekkor rájöttünk, hogy az Bill meg Tom… még egy jó darabig ott ültek fent, és fótózkodtak pár fannak, sőt még integettek is. Igen… először azt hittük, hogy Bill meg Tom voltak azok, de… nem. Két fan nagyon buzgón beöltözött, és ügyesen elhitették, hogy ők az igazi ikerpár -.- grat.

Végül nyolckor elkezdődött életem legnagyszerűbb koncertje. Sikítottunk, és végig énekeltünk minden számot. Egyértelműen a Geisterfahrer és a Für immer jetzt volt a kedvencünk. Egy örök élmény marad ez az egész…Bill közben beszélt néhányszor, és szinte azonnal éreztem, hogy mennyire hálás nekünk, és rettentő boldog, hogy itt lehet. Érdekes volt számomra, mert úgy tűnt, hogy a gyönyörű mosolya mögött valami bölcs szomorúság is megbújik… mindenesetre egyszerűen megbabonázott a lénye… újra gyerek lehetettem =)

Az ezután következő események… hmm… érdekesnek mondhatók voltak. Egy Jugendhotelben (ez egy olyan „szálloda” féleség, ahol átutazók vagy fiatalok szállnak meg) szálltunk meg, és a folyosónkon mindenki kosaras fiú volt… xD Képzelhetitek, hogy azonnal felfedeztek minket xD….Egész este folyton kopogtak hozzánk, aztán visszaszaladtak és 2 méterről ordibálták, hogy „Komm, komm 2 Minuten”. Igen… ezen kicsit röhögtünk, de… nyugi nem történt semmi xD nagyon jól éreztük magunkat.
Rekord: 5 msn címet és 2 telefonszámot nyomtak a kezembe ;)
Azt hiszem ezzel most menőzni fogok… és… örülök, hogy végre kikapcsolódhattam, úgy, hogy a gondolataim eltűntek, és csak átadtam magam a zenének. Most nagyon másként látom a világot, és azt a helyzetet, amit kedden itthon hagytam. Nem tudom, hogy mi áll még előttem, de… most azt érzem, hogy sikerülhet. Sikerülhet rendbe tenni ezt magamban pontosan egy év után?

Édes Billem, ezt a bejegyzést csak Neked ajánlom! =) (L)

"Hey
Die Welt hält für Dich an
Hey
Hier in meinem Arm
Für immer jetzt"

Die Engel Dóry

Rövid utazás

2010-03-29T19:48:00.003+02:00

Sziasztok!

Azt hiszem joggal mondhatom ,hogy különleges nap volt a mai. Egyrészt, mert nagyon jól éreztük magunkat a lányokkal ^^

Másrészt viszont… egy fontos utazásnak van ma az évfordulója. És pont telihold van…. Telihold… Nem tudom… én továbbra sem hiszek a véletlenekben.

Nagyon sokat gondolkodtam, hogy ma mit is írjak. Belegondoltam, hogy írhatok boldogan, álmodozóan, szomorúan vagy dühösen, de… mára már annyira mindegy lenne.Eszembe jutott, hogy beteszek valami dalszöveget, vagy idézetet, de… inkább írok.Különleges utazás volt... igen, még mindig emlékszem rá, és mélyen a szívemben vannak ezek az emlékek bármennyire próbáltam egyes jeleneteket elfelejteni vagy kitörölni.Lehet vádolni azzal, hogy nem tudok elszakadni egyes dolgoktól, vagy néha kicsit a múltban ragadok, de… most úgy érzem, hogy ez nem baj, hisz… pontosan 1 éve történt az én kis Rövid utazásom Ausztriába, ahol megismertem egy fontos személyt, és sok nagyon jó barátot. Ezt a bejegyzést, azoknak ajánlom, akik velem osztoztak Innsbruck csodálatos hegyeinek panorájában.

De… írok még egy kis üzenetet is. Nem akarok SMS-t körmölni ,vagy megint levelet írni… azzal már egyszer felsültem eléggé azt hiszem. Most ide írok. Ha látod, akkor megtudhatod, ha nem, hát nem.
„Amikor mi találkoztunk nem az az ember voltam, aki most. Fogalmam sem volt arról, hogy mit jelent az a szó, hogy szerelem, vagy mélyebb emberi kapcsolatok. Igen, mondhatni, kissé éretlen voltam ahhoz, hogy felfogjam, hogy mi történik velem... és persze megijedtem, ezért gyáva módon elfutottam... amivel nem kis fájdalmat okozhattam Neked. De mára nagyon megbántam... Szép lassan rájöttem arra, hogy mennyire fontos vagy nekem, és mégiscsak a boldogságom kulcs vagy, és nem hagyhatlak futni. Nem tudom, hogy ezt valaha is tudtad rólam, de... így volt. Azon voltam, hogy megmutassam... más vagyok és megbízhatsz bennem. Tudom, hogy kételkedsz ebben, de szerintem felesleges, főleg ha viszonzatlanul is kitartott legalább fél évig. Ami a legmeglepőbb az egészben, hogy talán még most is egy piciny részem még mindig odavan érted, de... neked sok a barátod, és vannak összefüggések, amiket én nem érthetek meg a te életedben, hisz nem foglalok el olyan helyet a szívedben, amilyenről mindig is álmodtam.
Csupán most csak arról írok, hogy mi is zajlott le bennem… én nem várok el semmit, és nem is fogok, mert tudom, hogy az én szerepem már nem lehet több. Nehéz, de végülis mindig is sikerült elfogadnom… a jövő már a te kezedben van, és te döntöd el, hogy kit engedsz magadhoz igazán közel…”

Most pedig egy kicsit azt hiszem elugrom kikapcsolódni Bécsbe. Jót fog tenni egy kis koncert, ahol kitombolhatjuk magunkat ^^
És most mint feljebb említettem ezt nektek ajánlom: Candy, Lia, Szasza, Laci, Gabika, Szabi és Robi… nélkületek nem lehetett volna ilyen jó élményben részem! Remélem egyszer még csinálunk együtt egy jó kis bulit ;)

"Ez egy rövid utazás, álmodozás.

Jó, hogy itt voltam veled,

Jó, hogy itt voltál..."

Dóry

Memories

2010-03-25T21:32:00.006+01:00

Üdvözöllek Titeket, drágájim! =)

Ajajjj… remélem izgultok, mert itt a nyakunkon a TAVASZ! Alapvetően, nem vagyok szerelmes ebbe az évszakba, de most boldogsággal tölt el a meleg napsütés.

Remélem minden magyar TH fan felkészült, aki megy Bécsbe koncentre, meeeert… mááár csaaak 5 naaap :D

Jajj, hol is kezdjem. Rengeteg jó dolog történt ezen a héten velem. A csajokkal nagyon elvoltunk. Nikivel a földön fetrengetünk (szó szerint!) a röhögéstől a tesi öltözőben, Bettikével az SZTK-ban tervezgettük nevetve a jövőnket, Rékámmal pedig meg fogjuk venni az első igaz gördeszkánkat xD. Azt még el kell mondanom, hogy egyéni rekordot döntöttem! Ugyanis 2000 métert futottunk tesi órán, és az én eredményem ősszel 12.30 volt, most pedig a lányok közül elsőként én értem be, és az időm 9.20 volt! Gyuri bá’ totál örömködött azon, hogy milyen ügyes voltam ^^ aranyosan gratulált is =)

898989898989

Hosszú hét volt… rengeteg dolog történt. Szerencsére mondhatom azt, hogy a legtöbbje jó volt. Bármennyire is tiltakozik az agyam, most a szívem írja ezeket a sorokat. Talán valami gát van bennem, de… úgy érzem, hogy ezt ide tudom csak leírni, mert… nem tudom. Talán itt senki sem ítélkezik felettem…Réges régen csak párral sorral zártam le egy nagyon nehéz időszakot az életemben, és örültem, amiért nem bukkant fel többé. Most sincs semmi baj, csak… egy érzés, amiről azt hittem, hogy eltűnt, az még mindig létezhet. Kicsit telhetetlenné váltam, de... leálltam időben,kiélveztem a percet, és megelégedtem. Igazi, kézenfogható boldogságot éreztem ma, mert rájöttem, hogy van egy olyan ember az életemben, aki… talán nem csak az egyik barátjaként kezel, aki egy a sok közül, hanem… esetleg mint valami különleges személyt, barátot... (legalábbis szeretném ezt hinni) ... örültem, hogy találkoztunk =)

Legyetek jók, és vigyázzatok magatokra! =)

"Ha egyszer fájni fog az élet, s a szemedbe bánat könnye gyűl, ne sírj, mert a legszebb álom az, mely sosem teljesül."

„ Kedvenc Dórim ”

„Rossz úton jár az, aki álmokból épít várakat és közben elfelejt élni.”

2010-03-15T19:17:00.004+01:00

Minden 6 hónappal ezelőtt kezdődött. Egy csütörtöki napon. Osztály főnöki óra előtt. Színtisztán emlékszek mindenre. Beszélgettünk, nevettünk, oltottuk egymást. Aztán felvett msn-re tök jó fejnek tűnt. Egyre többet beszélgettünk. Az elején nagyon más véleménnyel voltam róla, mint most. Aztán azt vettem észre, hogy egyre jobban kedvelem. Alig vártam, hogy hazaérjek és beszélgessünk, hogy suliban találkozzunk, hogy puszival köszönjünk.

2009.10.27. Moziban voltunk. Csak 2-en. Egy fantasztikus nap volt:) Itt már reménykedtem. Vonaton amikor jöttünk haza, rájöttem, hogy szeretem. Szükségem van rá, mert szeretem. Amikor leszállt puszi után annyit mondtam neki: ''Ich glab' an dich" Itt már rájött, hogy hogy érzek iránta.:/

Azt hittem kedvel, vagyis, hogy lehet több mint egy szimpla barátság. (Tévedtem, így utólag rájöttem.) Azt kihagytam, hogy egy vagy két hónapig majdnem minden hétfőn együtt mentünk haza. Már nem volt kétséges, hogy szeretem. Egyszer mondtam neki vasárnap, hogy holnap szeretnék neked valamit mondani. Persze azon a hétfőn nem mondtam semmit. Rá pár napra elmondtam msn-en, hogy hogy érzek iránta. De nem írtam le, hogy szeretem, csak megkérdeztem, hogy tudja e hogy hogy érzek iránta. A választ könnyű kitalálni. Nagyon elszúrtam, hogy nem élőben a szemébe mondtam azt a szót. Csak annyit kellett volna mondani, hogy szeretlek, csak féltem. Még rosszabb lett volna, ha a szemébe mondom, hogy szeretlek, mert ha nem mond rá semmit, akkor az még jobban fájt volna. De ha megtettem volna, az sem biztosíték rá, hogy most együtt lennénk. Nem rajtam múlt, múlik.
Hittem benne, hogy mi lehetünk egy pár. Nem kellett volna. Immár 6 hónapja nem önmagam vagyok. A rossz kedv eluralkodott rajtam. Eljutottam ahhoz a ponthoz, hogy már nem tudok érte sírni, nem érdemli meg.
Egy párszor elterveztem, hogy elmondom neki a szemébe, hogy szeretem, de nem tudtam megcsinálni, talán jobb is így. Nem érdemli meg, én szerettem, bármire képes lettem volna, érte. Talán még most is szeretem, de beláttam, hogy ki kell lépnem a múltból. Most már semmi sem lesz jobb. Már megtörtént. Nem tudok rajta változtatni. Csak ő tudna. De ő nem szeret. Soha nem is fog. Álmodhatok még vele, de az álmok soha nem válnak valóra. Muszáj lesz elfelejtenem, mert ha nem teszem csak még jobban fog fájni. Szenvedek. Még mindig, mert nem hallgattam másokra, hogy hagyjam, nem biztos, hogy ő a megfelelő partner... Önfejű voltam, többet akartam, talán csak én vártam el tőle többet. Tévedtem:(
6 hónap után most úgy érzem, hogy nem bántam meg semmit, de mégis rossz.
Ha nem szeretném ennyire, már rég elfelejtettem volna, de nem olyan egyszerű. Ezt mind el akartam neki mondani, de jobb így, hogy nem tud mindenről, így is túl sok mindent tud, ha nem vagyon önző, és nem szeretek bele, talán még most is nagyon jó barátok lennénk.
Nem akarok újra szerelmes lenni, félek az újabb kudarctól. Félek a fájdalomtól. Ha nem ismerem meg, most nem fájna. Minden 6 hónappal ezelőtt kezdődött. Nem kellett volna beleszeretnem, de már megtörtént. Most már csak el kell felejtenem. Mert nem érdemli meg, hogy így érezzek iránta.
Azért írtam le mind ezt, mert tudom, hogy már nem olvassa a blogot:) Így nem fogja megtudni. /Remélem nem tévedtem megint/

Köszönöm szépen a barátaimnak, akik mindig mellettem álltak. Dóri, Réka, Barbi, Flóra és a többiek:) Nagyon szeretlek titeket, és köszönöm, hogy elviseltek ilyen hülyén amilyen vagyok :D

„A szomorúság a fájdalom egy része, ami nem a testet, hanem a lelket sebzi meg.”

Dyna

This is the life

2010-03-13T20:03:00.002+01:00

Üdvözlet mindenkinek innen a fagyból! XD Az ember azt hinné, hogy itt a tavasz, de nem nagyon akarnak a gyümölcsfáink rügyezni xD.

Remélem megbocsátotok, hogy nem írtam, de egészen mostanáig nem volt minden rendben. 3 héttel ezelőtt, még kibírtam az iskolát nagy nehezen, de aztán ágynak estem, ezért maradtam itthon. Ilyenkor azt lenne szokás írni, hogy hamar túl lettem rajta, és új út erővel folytattam a tanulmányaimat, de nem így történt. 3 nap után visszamentem ugyan a suliban, de az orrom továbbra is folyt, aztán elkapott az a csúnya tavaszi fáradtság... ami egy kicsit súlyosabb, mint egy „fáradtság”, de... lényeg, hogy hamar elmúlt és most már csak ez számít.

Sok dolog járt az eszemben. Olyanok, amik talán még soha sem jöttek elő... néha nagyon nehéz elviselni a hétköznapok nyomását, és ilyenkor egy eléggé erős pozitív gondolkodásra van szükség. Igen, azt hiszem, hogy néha annyira nem tudjuk elengedni a porblémát, hogy elfelejtünk élni, nevetni, létezni...
Hogy mire is van az embernek a legnagyobb szüksége? Persze, talán az, hogy legyen valaki igazán mellettünk... aki meg tud nevettni, aki el tudja felettetni a problémát. Fontos, hogy olyanok után ne fussunk, ami soha sem lehet a mienk. Higyjétek el, ez megterhelő... a másik pedig talán az, hogy meg kell tudni elégedni... sokszor szeretném, de nem lehet minden (és mindenki, aki helyes pasi xD) az enyém.

Pénteken Rékánál aludtam, és állati jól éreztem magam! (L) xD Fűztünk krokodilokat. Az enyém egy picit szerintem agresszívabb, ezért Husi tuti afrikai krokodil, de Puki se semmi... főleg, mivel este 10-kor nekiálltt... na ezt nem írom le xD
Filmeztünk, Wiiiiiiztünk, társasáoztunk, és lazultunk... no meg rengeteget nevettünk xD Köszönöm Réka, ezt soha sem fogom elfelejteni =)

Csókoltatok mindenkit! {x.x}

ui.: Maaa megvettem életem első igazi VANS cipőjét ^^ egyszerűen imádom (L) xP

„Viel zu viel Liebe
an der Musik
Viel zu viele Grenzen
unbesiegt
So viele Gedanken
Und Wörter nicht beendet
Ich glaube nicht das das bald endet”

Dóry

Tavaaassssssssssssszzzzzzz

2010-03-09T19:49:00.002+01:00

Március(L)

Annyira jó, itt a tavasz:) Persze néha még hideg van, de jó érzés a madarak hangjára kelni, úgy sétálni az utcán, hogy szemembe süt a nap()
Tegnap voltunk a Stúdió K Színházba:D Hmm:D Kicsit fura egy "színház" na a lényeg ott rejlik, hogy nagyon jól éreztük magunkat a nap esti részén:P Voltak benne igen érdekes poénok meg úgy az egész érdekes volt.
A színház előtt bementünk a csajokkal a wcbe:D Dórikával alakítottunk: Pózolj színház wc-ben:D
Na suliról ne is beszéljünk:D Utolsó óránk infó volt: Dóri:D elkezd nyűglődni, először oda se figyelek rá, de amikor így elkezd rángatózni és azt mondja: Betti, nyűűűűűglődök /elkezdünk szakadni a röhögéstől/ én csak annyit feleltem rá: Te nem nyűglődsz hanem üklődsz:D Jó kis óra volt()

Pár nap és goooooooo Bécs:P Annyira várom már:$ Fantasztikus nap lesz:P

Másról nem akarok írni:) Nem akarok idézetet se írni:) De nem én lennék ha nem írnék:P

"A legvégén mindig eszünkbe jut, hogy milyen volt a kezdet:)"
Dynush- aki napról napra boldogabb:)

Toxic

2010-02-26T21:17:00.001+01:00

Üdvözlet megint! xD

Nem tudok sok újjal szolgálni, nem volt nagy szám ez a hét… főleg, mert totál beteg voltam, de, hogy lássátok milyen aranyos vagyok, elárulom, hogy voltam suliban ^^

Megérte, mert jó volt a hangulat, főleg most pénteken. Bejött hozzánk egy szociális munkás, aki elvileg a drogprevencióról tartott előadást, de gyakorlatilag nem az volt. Érdekes dolgokat mondott… nem a szokásos maszlagot, hogy miért ne drogozzunk, stb… Azt hiszem, ahogy ez az ember beszélt, egyre jobban megerősítette bennem azt, hogy… talán mégsem elérhetetlen az a cél, amit kitűztem magam elé. Ugyanis én is szívesen foglalkoznék emberekkel, de nem mint orvos, hanem mint valaki, aki segít az olyan embereknek, akik lelkileg nincsenek rendben.
Természetesen tudom, hogy még nagyon sokszor fog változni ezt illetően a véleményem, de… úgy érzem, hogy most ehhez lenne kedvem.

Nikit idézem xD: „A szerelem drog”

„Az idő az embereket átalakítja, de a róluk őrzött képünket nem.”

Szeretettel, a ti Dórytok ^^

Elmúlt a tavasz. De súgd, meg kérlek, hol van a nyár.

2010-02-24T17:16:00.003+01:00

Ma egy igen érdekes bejegyzést olvashatsz.:)

Hallok szavakat, miket senki se mond.
Látok napokat - ilyen máig sose volt.
Súgok valamit, mit nem hall senki sem.
Ölelek valakit, aki nincs is itt mellettem.

Hogy lettem hirtelen
furcsán védtelen,
s a jeges levegőn
láztól forró?

Miért vagyok boldogan
fájón nyugtalan,
ébren is álmodó?

Valami történt….
Sejtjeimben érzem.
Szorítja a szívem,
ahogy még semmi sem.

Valami ma történt.
Olyan, mintha égnék.
S mindent odadobnék
valakiért!

Minden kavarog – mint a szélben a por;
csak én maradok itt a zajban, valahol.
Még csak nem is fáj, hogy félek, elvesztem.
Sem a remegés, mit még soha sem éreztem…

Dyna:)

nem akarok még egy olyan bejegyzést írni, ahol csak idézet van ezért inkább ide beillesztek még egyet:)

„Ülök a sötétbe,
S szívem darabokra törve...
Sírok csak sírok,
Mert még mindíg szeretlek...
Megígértem,hogy nem ejtek miattad több könnyet,
De nélküled minden olyan máslett...
,Nincs ki vígasztalon,
Nincs ki megnyugtasson...
Csak az tudna megvígasztalni,
Aki az én szívemet összetudta törni...
De tudom,hogy ő nem jön el,
Neki az én szívem többé már nem kell... //nem mintha eddig kellett volna neki//
De annyira rossz ez így nekem,
Hiányzol!
De tudom,hogy ennek már vége,
S kezdődik egy új fejezet az életembe...
Nem tudom, hogy mi van a lapra írva,
Nem tudom,hogy ki lesz ki megdobogtatja a szívem újra...
De ha jön valaki,
Majd csak az ablakon nézek ki,
S ha ő az igazi,
Majd akkor a szívemben ajtót nyitok neki!”

Bitte gib mir noch eine letzte Minute:)

2010-02-22T19:59:00.002+01:00

Egy kis újítás..remélem Dóri, nem zavar, hogy más lett a téma:)

Ma nagyon sok mindenen gondolkoztam. Legfőképpen két ember közötti kapcsolatokról. Ez alatt most nem a csak a kapcsolatokat értem, hanem a baráti szálakat is.
Az embernek szüksége van az élete során 2 emberre akikre mindenbe számíthat..itt most nem a szülőkre értem:D Kell egy az azonos nemből akivel mindent meg tud beszélni...akire mindig számíthat még akkor is ha nincsenek mindig együtt..de akkor is tudja, hogy Ő ott van a tömeg közepén, és bármikor bármit megoszthat vele. Ez a tény, hogy tudod, hogy van egy ilyen barátod ez nagyon nyugtató a lélek számára.
Aztán kell egy az ellenkező nemből, aki lehet a párod, de lehet egyszerűen csak egy barát...:)Csak egy barát, akit többre tartasz minden fiúnál...
Egy barát,-akivel minden álmod megmered osztani
-aki, a szemedbe néz és látja, hogy valami nincs rendben
Az élet így szép, ha van valaki:)
Sokat gondolkoztam mostanában azon, hogy kik fontosak számomra igazán. Mind két nemből tudnék egy pár embert felsorolni:) De nem teszem.
Sajnos, az utóbbi időben volt egy pár barát akit elvesztettem:( De úgy vagyok vele, hogy ha egy barátság véget ér akkor az el se kezdődött...11 év után...persze, én is hibáztam, elismerem...
De már nem bánt, egy ideig nagyon fájt...de rájöttem, hogy találtam értékesebb barátokat is:)

A mai napot nem mondhatom rossznak. Hangulat megvolt mindig. Jegyek is rendben voltak...
Délután. Vele. Együtt mentünk haza. Mint régen. El sem tudja képzelni mennyire jó volt, mennyit jelent nekem a közösen töltött percek.
Van egy nehéz szó, egy érzés ami nagyon nyom és fáj. Amit terveztem, hogy megcsinálom ma , természetesen nem tudtam megtenni... Talán máskor...nem fogok tudni tovább lépni, amíg ezt meg nem csinálom. Tudom, hogy mi lenne a helyes döntés, mindenki ezt próbálja beleverni a fejembe, de nem tudok mit tenni, nem tudom, hogy lopta be magát a szívembe, de már megtörtént. Visszafordíthatatlanul, ő már ott marad, ezt az érzést csak elfojtani tudom...

Idézet:

Felmerül egy újabb megválaszolatlan kérdés,
úgy érzem itt vagyok a végén.
Szívemben újra itt egy kérés,
arra kér felejtselek én.

Érzem nem lesz egyszerű,
de muszáj, hisz tudom, ez már túl meseszerű.
Szívem menten megszakad,
s félek minden régi seb újra felszakad.

Ráébredtem te soha nem leszel a párom,
s ez egy nagyon nagy károm.
A teljes felejtést epekedve várom,
se ez az egész nem lesz más,
csak egy valóra válatlan álom.

Betti

Lass mich laufen

2010-02-21T18:35:00.002+01:00

Vasárnap van, és süt a nap. Hihetetlen érzés, de megint itt van a tavasz. Személy szerint én inkább a telet részesítem előnyben, de ha itt a tavasz mindig elmosolyodom, mert eszembe jut, hogy majdnem egy évvel ezelőtt hogy szökött be a szürke téli hétköznapokba a csodálatos napsütés. Igen, még mindig emlékszem rá.
A tavasz az én szívemben mindig ennek a metaforája lesz.

Ezen a héten nem történt semmi különös azon kívül, hogy rendesen megszívattak minket a rengeteg dolgozattal... nem volt egyszerű, de túléltem. Főleg, hogy újabban Ingriddel és Nikivel nézegettük a lehetséges jelöltjeinket xD
„Ingrid number 1. pasija” xD

Osztályfőnöki órán az igazgató beszélt az érettségiről... Nah ne, ez még nálam nagyon messze van xD –gondoltam magamban. Nem szeretek ennyire előre menni a jövőbe, bevallom.
De Rékum előtt le a kalappal... a kis dokinéni már megtanult összeszerelni egy injekciós tűt... xD Respect, drágám és szeretés van ^^ <3
Ahogy most visszaemlékezem a hét eseményeire jó kedvem van, bár tegnap kicsit rosszul voltam, mert elkezdtem eléggé durván köhögni, de ma már jobb lett.
Őszintén szólva, ha visszatekintek az érzéseimbe, észreveszek pár érdekes dolgot. Sokat gondolkodom mostanában... talán kicsit többet a kelleténél. Azt hiszem egyes dolgok jelentőségét hatalmas mértékben átértékeltem magamban. Számba vette azt, hogy kik azok az emberek, akik igazán mellettem állnak, és kik azok, akikről tudom, hogy nem tennének olyat, ami nekem fájna. Szép lassan kikristályosodik ez a fajta kép... és tudom, hogy eljön majd az a nap, amikor egy közösségben elég sok dolog megváltozik. Igen, mind különbözőek vagyunk, ezért természetesen nincs olyan, hogy mindenki mindenkit szeret. De nem is baj, hiszen csak így tudjuk megismerni az igazán értékes embereket. Hiszem azt, hogy jó az, aki meghallgat, aki nem dühös, nincs tele keserűséggel és nem rekeszt ki senkit. Igen, néha tényleg nehéz mindenkit elviselni, de az együttélés első és legfontosabb feltétele ez.
Lehet, hogy kicsit sokszor boncolgatom ezt a témát, de úgy érzem, hogy elsősorban most ezzel kell tisztában lenni... aztán, ha az ember megtalálja az igazi útját, akkor lesz képes majd igazán szeretni.

Ui.: Nikcsú, csak óvatosan azzal az isteni szikrával xD

ˇˇˇˇ
"Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha."

ˇ
Puxanthok mindenkit:
Dóry

Csak az kedves nekünk igazán, akit féltünk elveszíteni.

2010-02-20T21:37:00.004+01:00

Amikor azt hiszed már minden érzés lecsendesült a szívedben, azt hiszed, hogy tudod Őt úgy kezelni, mint egy barátot, amikor már elhiteted magaddal, hogy boldog vagy nélküle is, amikor már nem hiányzik...aztán ez egyik pillanatról a másikra megint úgy érzel iránta, mint régen, ugyanúgy vágsz az nevetésére, a hangjára, a nézésére...akkor ezt hívják önbecsapásnak. Igen hazudtam magamnak, azt gondoltam, hogy eltudom felejteni, hogy minden könnyebb lesz nélküle...de mégis azt érzem, hogy semmi se jobb... nem tudom már azt se eltitkolni, hogy mit jelent az msn-es kiírásom, rájön... annyira nehéz:/ Tudom mit kéne tennem, vagyis az agyam tudja, de hosszú távra a szívemnek nem tudok parancsolni. Annyira jól esik, ha beszélünk msn-en, olyankor mindig jó kedvem lesz / páran észrevették, hogy ha beszélünk akkor nagyon boldog vagyok/ Ezek csak pillanatnyi boldogságok :/ Azt hiszem innentől egyedül kell magamat rendbe hozni...
Ma megkérdezte, hogy mit lehetne tenni az ellen, hogy ne legyen rossz kedvem / vagyis ez volt a lényege, nem tudom már, hogy kérdezte/ nem akarok rámenős libának tűnni /mivel nem vagyok olyan/ ezért inkább nem azt mondtam, hogy mi lenne a jó...
Úgy érzem muszáj írnom, mert ha nem bedilizek..., hogy folyamatosan az "elérhetetlen"-en jár az agyam...talán ha vele beszélnék könnyebb lenne, vagy nem:/
Annyiszor elbizonytalanodok, nem tudom már mi lenne a jó, vagy mi lenne a helyes döntés..
Jó lenne már végre helyesen látni ezt az egészet.
Próbálok tényleg próbálok túllépni ezen az egészen, de nem megy:S Nem tudom, hogy voltam képes ennyire beleszeretni...

Idézet:
ˇˇAz embert nem a fájdalom öli meg, hanem a remények melyekben csalódott.ˇˇ

°°Dyna- aki még mindig hisz az álmaiban, hogy valóra válhatnak...

Minden álom egyszer eltűnik:)

2010-02-18T20:33:00.003+01:00

A hét nem jól fejeződik be:( Beteg lettem, és nem tudok menni a farsangra:'( De:P azért jó dolog is van a betegségben: sokáig lehet aludni, lemaradok pár dogáról (jó tom úgyis be kell pótolni, de akkor is jó) lehet filmeket nézni, halom számra ( míg meg nem unom ) és van időm gondolkozni.
Sok minden átfutott a fejemen, leginkább azon gondolkoztam el, hogy kik is fontosak az életemben...nem fogok személyeket megemlíteni:) Kezdek helyes irányba menni:) Bár arra is rájöttem, hogy sok mindent hagytam, úgy, ahogy alakult.
Nem fogom már leírni, hogy most mit gondolok bizonyos dolgokról, mert úgy döntöttem, hogy jobb ha néhány mondat inkább nem hangzik el, inkább magamban tartom...ha meg érdekel vkit bár kétlem, akkor majd rákérdez.
Barbival beszélgettünk, arról, hogy jó dolog volt e, hogy megadtam a blog címet... hát:) elgondolkoztam rajta, mivel semmit nem változtatott meg ( nem is vártam el ), de arra jó volt ,hogy kicsi tisztábban látta a helyzetet...azt hiszem...
Említésre méltó: Barbival egyre jobb barátság alakul ki köztünk, sok mindent megosztunk egymással, és mindig van közös témánk:) Ennek nagyon örülök.
Sajnos a diák olimpián nem vehet részt:'( Annyira szar érzés:(

Sok sikert kívánok a hnapi dogákhoz! Kitartás mindenkinek!!
Ui: Niki köszönöm a szíveket(L)

Idézet:

„Fáj a szív ha igazán szeret, mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet!”

°°Dyna°°

Február 14. Valentín nap

2010-02-14T19:09:00.002+01:00

Hétvége, nem is tudom pontosan, milyen volt:) Legyen 50-50%:D Szombaton moziba voltunk, megnéztük a Valentin nap c. filmet:) Aranyos volt, csak hát:/ mindenhol párok voltak a moziba:D kicsit szar volt:D Na mindegy. Amúgy tiszta hülyeség ez a Valentin nap...nem csak ezen a napon lehet ajándékot adni a párodnak...
Tegnap este felhívtak az osztálytársaim, a suliból mert unatkoztak...olyan jó volt, mert mindenki egyszerre mondta, hogy szeretünk:) annyira jó érzés volt, de tényleg:)
Pénteken itt volt barátnőm, körmöt csináltam neki, közbe filmet néztünk és beszélgetünk. Jó kis nap volt;)
Nem nagyon tudok, mit írni, nem történik mostanában semmi érdekes...

Tudom, hogy akiről az előző bejegyzések szólnak, valamikor el fogja olvasni. Egy dolgot kérek Tőled, ha elolvastad, kérlek mondj el mindent, amit gondolsz, tudom, hogy semmi sem fog megváltozni, de szeretném tudni, hogy neked mi játszódik le a fejedbe...Köszönöm.

Idézet:
" Amit az ész lát, az a szívnek nem fáj."

Dyna

Just daaaanceee

2010-02-10T19:53:00.000+01:00

Szerda.

Szerintem egész jó kis nap volt. Szerencsére minden visszakerült a régi kerékvágásba „lekopogja”. Réka visszajött a síelésből, így teljes volt a csapat, és szerencsére az egyéb gondok is megoldódni tűntek.

Az utóbbi pár napban rengeteg gondolat, kedv és érzés váltotta magát az életemben. Érdekes ez a néha minden jó, néha minden rossz hangulat... sajnos alapvetően ilyen vagyok, hogy reggel mindenkit meg tudok enni, de délutánra, vagy amint jó jegyet kapok, azonnal jó kedvem lesz =)

Azon kezdtem gondolkodni, hogy mennyi minden lett más... fura, de már más dolgok foglalkoztatnak, és... azt hiszem már nem félek kijelenteni, hogy, ami lassan egy éve történt már szinte egy eltűnő emlékkép. Nem hittem volna, hogy valaha is visszatalálok az én saját „kijelölt” utamra, de hál’ Istennek mégis így lett. Sokáig azt hittem, hogy a varázslatos valaki nélkül nem élet az élet, meg hogy, hogyan fogok én egyedül boldogulni, de ezek a problémák teljesen eltűntek. Egy pillantás alatt... mintha csak felkapcsolták volna a villanyt egy sötét szobában. És mára már sokkal jobb... talán nevetségesen fog hangzani, de... igenis jobb és könnyebb így az élet. Az ember önbizalmának nagyon jó tesz, ha egy fáradtságos kapcsolatból kilépve észreveszi, hogy mégis van „élet”... mégis vannak mások, s talán mégsem marad egyedül.
Azt hiszem megpróbálok a jelenre koncentrálni, de ugyanakkor, egy valamit soha se felejtsetek el: Álmodni is kell! ;)

„Ich habe die Vergangheit hinter mich gelassen, damit ich in der Gegenwart leben kann, aber ich fühle machmal, dass ich ebenso nach meinen Traumen laufe”

//Betti, ezt most neked ajánlom. Szeretném, ha tudnád, hogy én mindig melletted állok, bármi történjen is. Soha se kételkedj, bízz bennem, és ne félj elmondani azt, ami bánt. Hidd el, segítek és megpróbállak majd felvidítani =)//

Dóry

Túl korán kimondott szavak, túl kevés idő alatt:)

2010-02-05T19:25:00.003+01:00

Péntek. Valamiért jó, mert sulinak vége és jön a pihi:P De mégis nyugtalan vagyok, félek...tudom is, hogy mitől. Lehet csak bebeszélem magamnak, de félek. Annyi embert veszítettem el az életemben, nem akarok még többet. De muszáj lesz elfelejteni ŐT. Könnyebb lesz, beláttam. Nem folytathatom így tovább. Abba kell hagyni, tudom sokszor mondtam már, de most tényleg megteszem. Értelmetlen nekifutások voltak, de szép volt, nem bántam meg, hogy beleszerettem.
A szerelem egy múló érzés, mely egy idő utána, ha nem szeretnek viszont, szeretetté szelídül.
Ennyi volt a boldogság, beláttam, be kell magam mögött csuknom az ajtót. Többet oda nem mehetek vissza, jobb nekem a jelenben.
Mi van ha egy gyönyörű ékszer, ami nem gondoltad volna, hogy megadatik neked, pont neked de végül megkaptad. És most egy olyan érzésed van mintha elakarna szökni tőled, mintha már nem akarná azt, hogy a tiéd legyen??

Ma a múltamba mentem picit vissza, ami azt jelenti az irataimat, régi jegyzeteimet néztem át. Érdekes volt. Amikor még minden olyan szép volt, minden olyan könnyen ment. A 100%-os matek dogák, a max 2 hibás német dogák.....minden olyan egyszerű volt. Minden olyan szép.
Mára ez már csak emlék maradt. Akkoriban mindent amit kitűztem magam elé megcsináltam. Most már.....hagyjuk.

Amiből kezd nagyon elegem lenni, hogy "mások" az én életemet élik, az én álmaimat élik le. Igen így van, olyan mintha az életem kivetítődne rá. (Nem nevezek meg személyeket) Nincs egy olyan hű de nagy életem, de én szeretem, mert csak az enyém, az egyetlen. Miért vagy mi alapon szól bele?:@ Na mind1 a világ az én bajom nélkül is elég szomorú... változtatni fogok, és elérem a céljaimat mert nem hagyom, hogy ilyen kis senkik tönkretegyenek.

Igen jól elvoltunk Flórával kézi előtt:D Nagyon köszönöm, hogy megnevettettél:P A témákat ide inkább nem írom le:D Jól éreztem magam:)

Idézet:
" A múltat változtatni nem tudod. Miért gondolnál vissza ha csak fájdalmat okoz?"
" Ha szivárványt akarsz az esőt is el kell tűrnöd"

°°Dynush°°

Erlich gesagt...

2010-02-03T20:03:00.003+01:00

Szerda.
Jó kis nap volt... tulajdonképpen nem történt semmi különös sem ma, sem tegnap... talán ezért nem is írtam, de most éreztem, hogy valami fontosat kell megosztanom veletek.

Ma a barátságon, és annak jelentésén gondolkodtam. Azt hiszem van ehhez bőven tapasztalaton, hogy lassan erről is elmélkedni tudjak.
Sokszor teszem fel magamnak azt a kérdést: Milyen egy igazi, jó barát? Szerintem ezt néha mindenki megkérdezni magától. Megkérdezzük, mert szeretnénk, ha lenne mellettünk egy igaz barát. De vajon magunktól is megkérdezzük azt, hogy „Vajon én jó igaz barát vagyok?”
Azt hiszem, én mindig is igyekeztem az lenni. Mindenkinek folyton azt sugalltam, hogy nekem bármit el lehet mondani, és én tényleg szívesen meghallgattam mások problémáit. Talán kicsit mániámmá is vált a pszicihológizálás... talán sok dologhoz egyáltalán nincs közöm, és... van olyan probléma, amit még én sem tudok megoldani.
Anyukám mindig azt mondta, hogy néha túl sokat várok el az emberektől, és néha túl naivan látom a világot... talán igaz is, de nem bánom. Továbbra is kitartok amellett, hogy szerintem az embernek néha nem a feltétlen őszinteségre van szüksége. Néha jól esik az, ha például egy elszúrt frizurára azt mondja valaki: „Nem baj, majd megnő és megint jól fog kinézni”, és mosolyog. Néha nem a nyers őszinteségre, hanem az őszinte megértésre van szükségünk. Azaz nekem erre van szükségem.
(Nem szeretném, ha valaki félreértené. Nem arra gondoltam, hogy hazudni kell vagy álarcot hordani... itt csupán a másik ember elfogadására és a kedves pártatlan véleményre világítottam rá)
Szerintem egész nyugodtan kijelenthetem, hogy mindig sok barátom volt. És most direkt múlt időt választottam... ugyanis az életemben bekövetkező nagy váltás után, alig-alig maradt meg pár igazán jó barátom, de mégsem bánkódtam, hisz szereztem újakat, s reménykedtem, hogy ők nagyon sokáig mellettem állnak majd. Azt hiszem eddig abban hittem, hogy itt majd semmiféle probléma nem ütheti fel a fejét, de mégis... ilyenek vagyunk.
//Ne értse senki félre, én nem célozgatok, ezek csupán az én gondolataim//

Az írásomat most nem ajánlom. Azok, akik igazán közel állnak hozzám, tudják, hogy szeretem őket. Most nem írok nevet. Ismerjen rá mindenki magára... hisz én annyiszor mondtam. Csak emlékezzetek!

„Az igaz barátság nem a nyers őszinteségen, hanem az őszinte megértésen alapszik”

Dóry

Bánt, még mindig bánt, nem akarom elfelejteni...

2010-02-03T19:09:00.006+01:00

Így indult a napom:) Nem minden napi látvány az biztos:) Ezeket a felhőket általában nyáron szoktam látni..de most hóval együtt:) Biztosíthatom, gyönyörű látvány volt:)

Nem lesz ez így jó...nagyon nem. El KELL felejtenem, nem miatta, nem más miatt, magam miatt. Meg kell mutatnom magamnak, hogy igenis meg tudom csinálni. Nem szabad az életem ezen részét elcsesznem azzal, hogy folyamatosan rajta jár az eszem.
A normális ember tanul a hibáiból, én nem vagyok normális úgy látszik.

Dóri, kérlek nehogy a mai beszélgetésünkből azt szűrd le, hogy én Téged hibáztatlak. Szó sincs róla, magamat hibáztatom. Túl sokat várok el Tőled, túl sokat akarok. Ami azt jelenti, hogy telhetetlen vagyok, nem érem be a kevéssel. Sajnos:'(

Örülnöm kéne, hogy ennyi megadatott nekem, 4 hónapnyi boldogság..."vele". Örülnöm kéne, hogy legalább szóba állt velem...de nem én, mint egy telhetetlen ribanc többet akarok.
Ennyi volt a boldogság, fogd már fel!! (mondom magamnak) Biztos, hogy mindent félreértettem, ő csak simán kedves volt, de gondolom én voltam a hibás, aki rosszul értelmezte a dolgokat.
Ma igen furcsa nap volt, beszélgettünk, és nem én álltam le vele, hanem ő velem. De beszélgettünk, megse tudom mondani mikor váltottunk a sziánál több mondatot:) Ritka.fura.érzés.volt. Na mind1 nem érdemes ezen rágódni. Kész.megtörtént.ennyi. VOLT. Nem lesz többé, nem ismétlődik meg. Ez már csak a szép,édes múlt. És ugye az idő nem ismétli magát. Vissza se lehet menni az időbe..sajnos..ha meglehetne csinálni, nem sok mindent, de pár dolgot biztos, hogy megváltoztatnék.

Dóri kérlek ne haragudj rám. Szeretlek, csak hülye vagyok:( Sajnos vagy ezekkel a hülyeségeimmel szeretsz továbbra is vagy elhagysz...

Idézet:
Úszom az árral, de nem nézek hátra,
Nem feledek, de nem is emlékezem, tudom, hogy fájna.
Ne törődj velem, csak menj tovább,
Hisz engem ideköt sok emlék, s egy örökkévalóság.

Dyna

u.i. wenn nichts mehr geht...

That Day Never Came, That Day Never Comes

2010-02-02T16:33:00.007+01:00

Bizonytalan vagyok. Egyáltalán nem fáj már. De nem tudom elfelejteni, jó az igaz, hogy amióta megkérte egyszer sem sírtam miatta, meg nem volt rossz kedvem, de akkor se megy.
Olyan jó lenne, annyira tudnám őt szeretni...ha csak egy pici érdeklődést mutatni irántam, de ..:(
Nem telik el úgy nap, hogy egyik mondatán ne gondolkoznék el...Elrontottam,ezen nincs mit ragozni. Nem hibáztatom őt, nem hibáztatom már magamat se. Így alakult, lehet így kellett alakulnia vagy ki tudja....

Ritka szar nap volt, unalom teljesen...nah meg ez a hó ne is beszéljünk róla := ki nem állhatom:@. Jó szó se róla gyönyörű ha minden fehér...de basszus:d csúszik, hideg meg brrr:D
Én imádom a nyarat(L) Sokkal szebb amikor a pálmafák alatt fekszel, és hallgatod a tenger zúgását. Este mész a helyi tavernába gyrost enni, és az erkélyről látod a tengert, a lenyugvó napot:)
Élményekkel teli tavasz, nyár elé nézek. Most a legnagyobb problémám találni valakit aki elmegy helyettem német táborba és akkor tuti h megyek Velencébe:P és ha én megyek Velencébe akkor Dóri is jön Görögbe:P Na kell ettől jobb program?:P Szerintem nem.

Mai napra már nem tudok többet írni, ha valami eszembe jut majd még írok:D

Egy kis folytatás....rohadtul elegem van úgy őszintén. Felépítek magam körül egy gyönyörű várat és pillanatok alatt lerombolom:S Van akkor értelme építeni ha végén úgyis vége lesz?
Most épp próbálok egy lerombolt várat újra építeni de valljuk be magunknak, olyan pici darabokra tört, hogy ezt már nem lehet visszaépíteni...ez így marad...Mein Herz kämpft gegen mich...Gegen meinen Willen //A szívem harcol ellenem, az akaratom ellenére//

Idézet:

Az élet könnyebb, mint gondolnánk: csak annyi kell, hogy elfogadjuk a lehetetlent, meglegyünk anélkül, ami nélkül nem lehet meglenni, és elviseljük az elviselhetetlent.

°°Dynush°°

Mindjárt Február

2010-01-31T21:25:00.000+01:00

Fantasztikus hét volt:D Nagyon jól éreztem magam a csajokkal, és igazad van Dóri soha nem röhögtünk ennyit egy nap alatt:D Ugye pénteken kémia óra: spricc, fehér folt, nah mind1:D
Infó óra is kicsit jó volt, előtte szünetbe:D Megrovás?:O Engem?:O Miért is?:P Ma egy nagyon jó filmet néztem: Egyszerűen bonyolult. Hatalmasakat lehet rajta röhögni, de megtanít valamire. Akármennyire harcolunk bizonyos dolgokért, akárhányszor próbáljuk újra...ami megbukott az első próbán az nem lesz jobb:) A lényeg ahogy Dóri is írta, hogy minden néző pont kérdése. Meg kell próbálni a legrosszabb dolgokat is más szemszögből nézni, és akkor rájövünk, hogy nem is olyan rossz;) Nem bántam megy egyetlen döntésemet se:) Mostanra már nem a múltban élek, hanem a jelenbe, egyedül boldogan a barátaimmal:) Akik a legfontosabbak számomra:) Hogy mit rejteget a holnap?:O Az nem érdekel:) Legyen meglepetés;)

Dóri el sem tudom mondani, hogy mennyire köszönöm, hogy vagy nekem. Egy barát akiben megtaláltam saját magamat, a legjobb barátnőmet és még sorolhatnám. Ha ez a kapcsolat ami köztünk van továbbra is ilyen jól megmarad, én úgy érzem, hogy akkor igen szép jövő elé nézünk:P Már annyira várom a márciusi koncertet:P Te jó ég mekkora buli lesz:P

Ezt az idézetet neked szeretném küldeni Dórikám(L)

„Az igaz barát az, ki, még ha el is vonulsz a többiek elől, úgy téve, mintha egyedül akarnál lenni, akkor is megtalál, és megvigasztal - vagy akár csak odamegy hozzád, megölel, és még ha nem is szól semmit is megkönnyebbülsz, mert Ő ott van melletted.”

Dyna

Hunde :)

2010-01-31T20:36:00.002+01:00

Remélem nem haragszotok nagyon, hogy ennyi ideig nem írtam, de hát nem volt sok halaszthatatlan megosztani valóm.
Jó kis hét volt... fura volt, mert ennyit már nagyon rég nem nevettem :)
Nagyon jó érzés, hogy az emberek, akik körbevesznek az igaz barátaim, és velük igazán jól érezhetem magam. Nekem ez nagyon fontos, mert most végre megint megtaláltam az utam. Teljes mértékben magam mögött hagytam a múltam, és úgy érzem, hogy (Bettihez hasonóan) én is meggyógyultam testileg és lelkileg is.

Jó érzés a helyes fiúkat nézegetni, és kuncogni rajtuk, vagy épp Bettikét beijeszteni, hogy tantestületi megrovást kap, mert... xD de esetleg még a kémia óra is szóba jöhet a hülyülés terén.

Most megint miden jól alakul, és ezt most gyorsan le is kopogom. Megtanultam kezelni a magányt is, és most már úgy gondolom, hogy ebben a korban ez nem világot megrendítő probléma... csak ha úgy fogjuk fel. Ha valami nem megy, csak váltsunk nézőpontot... és könnyebb lesz :)

Nos, drágáim, legyetek rosszak! XD
//Réka, te pedig vigyázz a síelés közben magadra a fagyos Svájcban. Sok puszi oda, és szeretleeek! =)//

Ajánlás: Bettikének, aki a legeslegújabb B.Kay fan, és akit imádok (L) =)

“Az a fontos, hogy együtt legyünk, hogy ne érezzük magunkat egyedül. Ha elmeséljük egymásnak az életünket, rájövünk, hogy az emberek többsége ugyanazokon a dolgokon megy keresztül.”

Dóry

Wir wissen den Weg:)

2010-01-30T21:21:00.000+01:00

Nagyon régen írtam már. De úgy érzem most itt az ideje. Nem olyan indokkal, hogy most szomorú lennék vagy bármi problémám lenne. Csak írni szeretnék.
Boldog vagyok. Lehet még boldogabb lehetnék, egy barát mellett. De most jó így.
Visszautasítottam egy fiút, járhattunk volna, szép LEHETETT VOLNA. De nem akartam.
Boldog vagyok, egyedül, megvan mindenem, fantasztikus barátaim vannak, és a legjobb, hogy szabadon, korlátok nélkül:)
Nem csak úgy lehetünk boldogok, ha van barátunk/ barátnőnk. Néha egyedül is kell lenni, hogy élvezhessük a barátok szeretetét, gyönyörködhessünk olyan apró dolgokba, amik akkor elmennek mellettünk. A boldogság nem másban van, nem másban kell keresnünk, hanem magunkban.
Meggyógyultam, egészséges vagyok, lelkileg-testileg. Furán hangzik, mert úgy kéne írni, hogy testileg- lelkileg, de nem, mert a testi felépülést valami megelőzi, mégpedig a lelki felépülés.
Próbáld ki, leülsz az üres szobába, minden zajt kizársz a fejedből és elkezdesz azon gondolkozni, hogy mit rontottál el...te..és nem ő. Könnyebb a másik hibáit megtalálni, de kevesen képesek bevallani maguknak, hogy igen ÉN voltam a hibás.
Mindegy már a múlté a fájdalom. Kiléptem egy mély gödörből, sikerült, sokan segítettek. De akinek egy életre hálás leszek az nem más, mint DÓRI. Köszönöm:)
Ha van rá időm, vagy olyan számot hallgatok ami emlékeztet a múltra..már csak mosolygok rajt.
Örülök, hogy megismertem új személyeket, és az egyikbe sikerült is beleszeretnem. Mert ha mást nem is de tapasztalatot nyertem:) Egyetlen szót, egy közös pillanatot se bántam meg. Örülök, hogy megtörtént.
Sok időbe telt, de állíthatom BOLDOG vagyok. Nem szabad sokáig szomorkodni, az élet csak egyszer adatik meg...minden percét élvezni kell.

Idézet:

"Életünkben leginkább arra van szükségünk, hogy legyen valaki, aki rábír, hogy megtegyük, amire képesek vagyunk."

További szép estét!

Dyna

Hearts

2010-01-23T21:54:00.000+01:00

Szombat.

Jó kis nap volt. Nikómmal sétálgattunk, pizzát meg kakós csigát ettünk, és közben észrevettünk egy táblát: L&L… no comment xD
Jah és láttunk egy kis fehér kutyust. Leállok, mondom de cuki, erre elkezd rám ugatni, és megijedek teljesen xD majdnem Niki nyakába ugrottam, ő meg elkezdett szakadni a röhögéstől, szóval… érdekes volt xD.
Bejártuk kis városunk sok szép helyét, és keresgéltük a jó pasik házát xD
És Nikinek üzenem: nem vagyok skizo, csak különc xD

Tehát nem történt sok minden. Megnéztem a Boldogító talán című filmet, amin jókat nevettem. Érdekes belegondolni, hogy vajon léteznek különleges szerelmek, különleges egymásra találások az igazi életben is? Nem tudom. Ne tőlem kérdezzétek… nem biztos, hogy én még hiszek benne.

Bettim, tudd meg, hogy imádlak, és nagyon boldog vagyok, mert boldog vagy =)

„Rosszat könnyebb elviselni egyedül, mint kettesben. De a jót egyedül hordozni lehetetlen.”

Dóry

A boldogság azon az ajtón kúszik be amiről nem is sejted, hogy nyitva hagytad.

2010-01-23T21:41:00.000+01:00

Milyen rég nem írtam....nem baj.
Ami le van már írva az csak a múlt. Amiket most fogok írni az lesz a jövőm. A múltamat lezártam és most ha minden jól megy...jön egy szép jövő:) Boldog vagyok. Hogy miért? Mert szép volt a múlt, de a jövő még szebb lesz, hiszek benne.
Nem ígérem, hogy minden nap lesz időm írni, de megpróbálok. A jövőben odafigyelek a tanulásra is hogy év végén ne legyen hármasom, mert ezt nem engedhetem meg magamnak. Nem a szülők kedvéért tanulok, hanem magam miatt....
Hogy mit hoz a holnap, nem tudhatom, de nem is akarom előre tudni.
Most jó, most boldog vagyok...és azt hiszem boldog is leszek.

Dóri, kérlek a kedvemért, higgy benne, hogy rád is nemsokára rád talál a szerelem. És boldog leszel. Én hiszek benne/d, kérlek te is.
Köszönöm, hogy itt vagy mellettem, és segítettél a helyes utat kiválasztani. Nagyon nagyon szeretlek(L)
Az én legjobb barátnőm: DÓRI(L)

Írjak idézetet? Persze, de most egy nagyon szépet:D

Ma hajnalban egy új élet veszi kezdetét. Úgy gondoltam Te vagy az az ember, akivel le szeretném élni ezt az életet, mert Te jelented számomra a boldogság szót.

Lehet, hogy korai ilyen idézeteket írni, de nem baj. Tovább léptem, és szeretnék boldog lenni, és nem elszalasztani esélyeket:)

További szép napot mindenkinek;)
Dyna

Smile

2010-01-21T20:25:00.000+01:00

Csütörtök. Azt kell mondanom, hogy nagyon jóóó nap volt =) Bettikével az első óra előtt a korlátot támasztottuk, és megérte őt kirángatnom xP KÉK=FEKETE xD

Már reggel is nagyon jó kedvem volt. Érzem, hogy valami más lett… amitől eddig féltem „megszabadulni”, az már nincs bennem. Mert megtettem… és jobb lett. Néha sokkal jobb, ha lezárjuk a múltat, és többé nem veszünk el benne.

Ma megkaptuk a félévit. Szerintem egész jól sikerült. Magyar, német dicséretes, tesi négyes, matek és fizika hármas -.- a többi pedig ötös.
Igen… kicsit gáz, hogy reálból ennyire „közepes” lettem, de nincs mit tenni… azt hiszem humán vagyok mindenképp =)
Azt hiszem nagyon fontos, hogy az ember meg tudjon állni egy ponton, és tudja azt mondani, hogy igen, elégedett vagyok. A családomban férfi ágon igen sokan vannak, akik mindig mindent akarnak, de én megtanultam, hogy néha el kell fogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak. És én nem azt mondom, hogy imádom a bizonyítványom, de elfogadom. Fontos… ez egy fontos dolog, mert nem lehet minden a mienk, és nem élhetünk tökéletes világban, kiváló tudással. Ez mese.
Úgy hiszem, hogy a sors bármikor kikaphatja a kezünkből a jólétet, és a földre kerülhetünk… és akkor bele kell nyugodni, hogy ha megfeszülsz sem leszel jobb…

Bocsi, ha kicsit keményre, vagy bíráskodóra sikerült… nem annak szántam xD
Ma jó napom volt, úgyhogy mindenkivel elégedett voltam.

És amiről még soha sem írtam nektek. Ma angol után, hazajöttünk, én kimentem megetetni az állataim (kutya macska xD) és csak akkor jutott eszembe, hogy: Úristen… esett a hó… és ez tök jó xD
Néha szeretek csak állni, és nézelődni. Minden csupa fehér, és ilyenkor a gondok is messze szállnak… imádom a havat. Számomra nagyon különleges jelentése van… egyszerűen csak azért, mert gyönyörű.

„A boldogság alig-alig meghatározható, különleges lelki állapot, ami váratlanul lopakszik belénk, ha kellően érzékenyek vagyunk a befogadására.”

Dóry

Upload. Successfull.

2010-01-20T21:10:00.000+01:00

Szép estét, drágáim! =)

Szerda. Szeretem, mert rövid, nem szeretem, mert sokat kell tanulni. xD Sebaj, letudtam gyorsan, aztán lazultam.

Általában a mai napon kiszoktam borulni, mert sok dolog van, de… ma nem így történt. Egy nagyon fontos dologra jöttem rá. Nem szeretnék szidni senkit, vagy panaszkodni, azt hiszem ez nem én lennék. Itt az ideje tovább lépni, és élvezni az igazi életet…

Nap poénja xD:
Tünci néni (nem tanít minket, de hallottam róla szép dolgokat): „Vedd le azt a kucsmát”
//Ez egy irodalomtanári intés volt, hogy vedd le a kapucnid… xD//
Bettikével kiszúrtunk magunkat egy új szép fiút… xD és a nap szava:

KÉÉÉÉÉÉK

6969696969696969

Azt hiszem, hogy nem szeretnék többé a múltban élni. Ezt a dolgot le kell zárni, és betenni egy dobozba, amit nem szabad elővenni többé. Barátként igen, de másként nem. Sok fontos dologra ébredtem rá ma. Talán azok az emberek segítettek a legjobban, akik mindig mellettem állnak.
Biztosan leszek még szomorú, és kicsit szeretném visszakapni a szeretet, de a múlt írott könyv, és nem oda kell visszanéznem, hanem magam előtt keresni az utam.
Réka, köszönöm, amit ma mondtál nekem… nagyon jól esett =) Te is különleges helyen vagy a szívemben =)

//Valamit még le kell írnom... kb 3-szor futottam neki ennek a résznek, mert 3 különböző oldalról szemléltem a helyzetemet.

Meguntam ezt a fajta "játékot" nagyon. Ő gondolom semmit sem tudott róla, szóval felesleges volt leírnom... azt hiszem, hogy... ezt inkább hagyom. Nekem ez nem megy. Beleuntam az álladnó várakozásba, és önmagam hitegetésébe.

Összezavartam magam is, meg mindenkit. Azt hiszem nekem ebből ennyi épp elég volt... józan gondolkodással fura ezt most leírni. Rég meg kellett volna tennem. Rég abba kellett volna hagynom a loholást, egy lekésett vonatról...//

Betti, köszönöm neked is. Nincs tökéletes, te is tudod… de számomra a te kitartásod az!
//Tudom, nincs tökéletes, de te a szívemben az vagy =)//

“Várni, hogy valóság legyen az álom,

Kérni, hogy már annyira ne fájjon,

Akarni, hogy minden jobb legyen,

Élni boldogan egy jobb életet. “

Dóry

A szomorúság a fájdalom egy része, ami nem a testet, hanem a lelket sebzi meg.

2010-01-20T20:54:00.000+01:00

Szerda. Semmi érdekes. Ugyanúgy őrlődök a tegnap és a ma között. Vannak olyan mondatok, amiket soha nem tudok elfelejteni, vagy megfejteni:)
Ahogy így körbenézek az osztályba, meglátok egy lányt,aki beteg, lelkileg. 1 évig volt együtt a barátjával. Egyik pillanatról a másikra eltűnik, az ami az életet megédesíti.
Aztán egy fiú, aki viszont boldog, összejött egy lánnyal. Boldognak tűnnek mindketten, de nem biztos, hogy ez 100%osan is így van.
Milyen rossz is azt látni, hogy akibe te szerelmes vagy...mást szeret vagy egyáltalán nem szeret senkit, még téged se:/
Én esetemben nem szeret senkit, én se kellek neki, csak néha ha olyan kedve van...
Mit kéne tennem? Elfelejteni, meggyűlölni,utálni, talán szeretni?
Nincs rosszabb a beteljesületlen szerelemnél más néven egy oldalú szerelem. Amikor látod, hogy ott jön veled szembe rád néz, lehajtja a fejét, mintha elszégyellné magát vagy bűntudatot érezne? Lenne neki miért bűntudatot érezni?? áh dehogy..ez is csak egy álom, h ne fájjon annyira.
Üres. Fáj, talán enyhül, de ugyanúgy fáj. Az a bizonyos péntek óta minden megváltozott, nem köszönünk puszival, nem megyünk együtt haza, nem beszélgetünk annyit. Lehet, hogy így akar megkímélni, de nekem így rosszabb. A suliban egy olyan érzésem van, hogy kerüljük egymást. Közben meg úgy teszünk, mintha semmi se történt volna...
Vissza akarok menni...a múltba...hogy megváltoztathassam azt amin lehet hogy nem akkor és ott kellett volna megbeszélnünk. Talán később...és lehet hogy együtt lennénk. De ez csak álom, csak álom nekem....

Nap idézete:
"Valamennyi kimondott, vagy ki nem mondott szó közül ezek a legszomorúbbak: lehetett volna.."

Dyna